Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

sok is. Előfordul a függőlegesen nyújtott, vízszintesen átfúrt bütyökfúl is, de ritkán. Atfuratlan lapos bütyökfül is van az anyagban, és fellép a ferdén felhelyezett, tömör, hosszúkás bütyökfül is. A csornai lengyeli leletanyag nem illeszthető be egyértelműen abba a fejlődési menetbe, amit Zengővárkonyban, illetve az egész DK-dunántúli területen tapasztalhatunk. A Csornán előforduló Butmir-edénynek nincsenek párhuzamai a DK-Dunántúlon, a tálak a zengővárkonyi b/3 archaikus típushoz és a b/6 típushoz hasonlítanak kis mértékben. Ennek az anyagnak, illetve az egész somogyi anyagnak a kronológiai helyzetét később tárgyaljuk. 124. Edde - Fő utca (kaposvári j.): Draveczky Balázs a lengyeli kultúra telepét említi innen (Draveczky 1970. 6.). 125. Edde - Szőlőhegy (kaposvári j.): A templom Ny-i oldalán, közvetlenül a házsor mögött húzódik az ún. Szőlőhegy, melynek területén a neolitikumtól kezdve minden korból kerültek elő leletek. Farkas István eddei tanító terepbejárása során összegyűjtött anyagot átadta az RRM-nek. (RRM. A. IV. 12/13.). 126. Gamás - Jazvinap úszta (fonyódi j.): A felsőmocsoládi országútról Gamás felé vezető kövesút É-i oldalán kb. 30 m magas dombon lévő templom körüli szántásban lengyeli cserepek kerültek elő (MNM. A. VII. 147/1961., RRM. A. II. 11/28.). A község jazvinai határrészén mélyszántást végeztek a domboldalon, ennek egész hosszában nagy mennyiségű cserép került felszínre. A domb aljában Ny-K irányú, 8-10 soros sötét foltok figyelhetők meg. Az őskori cserepeket Afa//czNándor határozta meg, így a lengyeli darabokat is (RRM. A. 11/11/28. KoczturÉva leletmentése). A lengyeli kultúra telepét Draveczky Balázs is említi (Draveczky 1970. 25.). 127. Gölle - Cigánygödör (kaposvári j.): Kocztur Éva (Kocztur 1964. 48.) és Draveczky Balázs (Draveczky 1970. 25.) a lengyeli kultúra telepét említi innen. 128. Gölle - Vízimalom (kaposvári j.): A lengyeli kultúra telepének pontos helye nem ismert (uo.). 129. Juta - Gagarin Tsz (kaposvári j.): Gazdapusztai Gyula ásatást vezetett Jután 1966-ban, ezt a JATE Ókortörténeti és Régészeti Tanszéke, valamint a Somogyi Múzeumi Szervezet szervezte. Korábban itt mészbetétes kerámiát találtak, ennek lelőhelyétől É-ra és Dre, kb. 200-200 m-re húzódott a neoilitikus lelőhely. Kutatóárkot húztak: legalul a dunántúli vonaldíszes kerámia rétege, fölötte - Gazdapusztai szerint - rézkori réteg volt, melyet ő a lengyeli kultúra valamelyik változatának tartott (MNM. A. XXIII. 315/1966; RRM. A. N. 25/3-9.). 130. Kaposhomok - Csonkaberek (kaposvári j.): Vértes László egy terepbejárás során fedezte fel a lengyeli települést, mely Kaposhomoktól DK-i irányban fekszik, egy Frank nevű földműves földjén. Itt festett cserepeket is talált (MNM. A. 387. K IV). 131. Kaposhomok - Déli dombhát {kaposvári j.): A községtől ÉK-re, a Kapós árterében, kb. 2 km távolságra kiemelkedő kis dombháton Trombitás Antal leleteket gyűjtött, melyeket Pusztai Rezső tekintett meg, majd bejárta a terepet. Az őskori telepnyomok főleg a K-i oldalon figyelhetők meg. A dombvég fennsíkját kb. 200 m hosszan és ugyanilyen szélességben borítják az őskori edénytöredékek. A telepen átvezető kocsiút mellett az eke egy tűzhelyet szántott ki. Mellette a lengyeli kultúra jellegzetes bütyökdíszes fazeka, csőtalpas tála és festett cserepei kerültek elő (MNM A. 251/1955.; RRM. A. IV. 18/3.). Kerámia: 1. Kerek edény töredéke, szürkés-barnás színű, pereme alatt bütyökdíszítéssel (16. kép 1.). 2. Csőtalptöredék, durva anyagú, vastag falú, szürke színű (16. kép 3.). 3. Agyagkanál töredéke, nyéllyukas, barna színű (16. kép 2.). 4. Bütyökfúl, lekoptatott felületű, durva, vastag falú puttyonyedényről (16. kép 4.). 5. Tál peremtöredéke, szemcsés anyagú, vastag falú, barna színű. 6. Tál oldaltöredéke, szemcsés anyagú, vastag falú, vörös festés nyomaival. 7. Oldaltöredék egy bütyökkel. Barna színű, durva anyagú, vastag falú. 132. Kaposhomok - Kukoricatábla dűlő (kaposvári j.): Bakay Kornél tájékoztat, hogy egy széles dombhát D-i végében lengyeli település nyomaira bukkant (BakaylS.). 133. Kaposújlak (kaposvári j.): Az RRM anyagában egy barna színű, soványított agyagból készült bütyökfül van innen, közelebbi helymeghatározás nélkül (15. kép 2. - Kocztur 1964. 67.). 134. Kaposvár - Gyertyános (kaposvári j.): A Gyertyán nevű domb ÉK-i szélén, a kaposvári turistaszövetség táborhelyétől«É-ra mintegy 100 m-re, a K-felé kinyúló erdőrész közvetlen közelében régészeti leletek kerültek elő földmunkák során. Helyszíni szemlén neolitikus települési objektumot figyeltek meg (Bárdos Edit gyűjtése). A kerámia anyaga viszonylag homogén: jól iszapolt, jó égetésű, vöröses vagy barnás színű. Jellemző a bütyökdíszítés: a bütykök kis méretűek, kerek, gömbölyded formájúak (23. kép 5,7.), vannak olyanok is, melyek az edényfelszínből alig emelkednek ki (23. kép 3.). Egy vízszintes bü18