Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál Attila: A Dombóvár–békatói XVI–XVII. századi temető
Bodó Gergely, amíg él, élvezi a birtokot, a hidat és azok jövedelmét, halála után azonban az minden pereskedés nélkül visszaszáll az Arban-i apátra, illetve monostorra. Mindemellett a felek kölcsönösen megnyugtatták egymást minden jogtalankodás és hatalmaskodás felől 60 . 1466. december 6. Guth-i Orzagh Mihály nádor A Tolna megye nemessége részére 1466. december 22-én, Tolnavár mezővárosban tartott generális congregation - amelyet Mátyás király speciális megbízásából tartott -, András Abran-i apát elpanaszolta, hogy Bekatho, más néven Újfalu falunak tartozékaival együtt Bodó Gergely halála után vissza kellett volna szállnia az Abran-i monostorra, Geurgh-i Bodó Gergely fiai: Loránd és Gáspár, valamint Geurgh-i Bodó András fia: Mátyás azt, illetve azokat vissza szolgáltatni nem akarja. Miután ő (t. i. Országh) továbbá a mellé a király által kirendelt János pécsi püspök, valamint a közgyűlésen résztvevő tolnai főispán, alispánok és közgyűlési ülnökök a szekszárdi konvent december 20-i - az oklevélben teljes terjedelmében átírt - oklevélből meggyőződtek az apát előadásának igazságáról, Szent Ivány-i Erdélyi István királyi emberrel és a fehérvári káptalan testimoniumával kiküldötte Thiked-i László nádori embert, hogy a monostort és az apátot a nevezett birtokba iktassák be. Ezek megbízatásukat teljesítve visszatértek és egyhangúan előadták, hogy Bekatho (Újfalu) területére mentek és ott panaszosokat a birtokba - minden ellentmondás nélkül - beiktatták. Ezt a tényt a közgyűlésen megjelent Tolna megyei nemeseknek fennszóval kihirdették, s mivel az iktatásnak sem mondott ellent senki, s a kihirdetés nyomán sem jelentkezett ellentmondó - az alperesek a közgyűlésen nem jelentek meg s oda nem is küldtek embert - a nádor az Abran-i apátságnak ítélte a peres birtokot 61 . A vizsgált anyagban további pereskedésnek nem találtuk nyomát, s lehetséges, hogy a fenti ítélettel a kérdés nyugvópontra jutott. Ellentmondani látszik azonban ennek egy Csánki által közölt, s a Szekszárd közelében lévő Anyavárral kapcsolatos - birtokfelsorolás, melyben Békató még 1510-ben is a györgyi Bodók kezén lévő vár tartozékaként szerepel 62 . Ám ha voltak is további birtokviták Békató körül, azoknak csakhamar hosszú időre véget vetett a környék török kézre kerülése. Ez Békató esetében minden bizonnyal azonos időre tehető a közeli dombói vár elestével. Ennek időpontját nem ismerjük ugyan, annyi mégis bizonyos, hogy már 1552-ben jelentős török helyőrséggel rendelkezhetett, mivel onnan irányítottak át 57 nehézlovast és 29 szerb martalócot az éppen ez időtájt elfoglalt közeli erősségbe, Koppányba 63 . 1552-ben még csak rövid időre, 1555-ben azonban már véglegesen török kézre került Törökkopány, s ezt követően ugyancsak rövid időn belül megszervezték a koppányi szandzsákot is, ami pedig egyet jelentett területünkön a török közigazgatás és az azzal szorosan összefüggő adóztatási rendszer bevezetésével 64 . Az ekkor készített ún. „fejadó defterekben" azonban hiába keressük Békató nevét, melyet ugyanígy nem találunk a következő évtizedek adóösszeírásaiban sem. Lehetséges, hogy ebben az időszakban lakatlan, pusztán hagyott faluhely csupán, másként nehezen képzelhető el, hogy a vele közvetlenül határos Ábrán (Ábrahám) mind a négy (1563, 1573-74, 1578 és 1580 évi) defterben egyaránt szerepelt 65 . Először egy 1581 -ben készített összeírásban tűnik fel - némileg elferdítve ugyan, Banka Tol változatban -, Békató neve. A kimutatást Omar Cselebi készítette a Koppány szandzsákbéli iflákok testületéhez (dzsemaat) tartozó falvakról, s a jegyzék elé a következő bevezetést írta 66 : 60 OL. EL. Rep. 35. Fasc. 14. No. 285.80-91. - Az Eszterházy család is birtok vitába bonyolódott a XVIII. században Ábrahámmal és környékével kapcsolatban. A korábbi periratok átiratait ennek anyagában találhatjuk. Fordításukért és kivonatolásukért Szakoly Ferencnek mondunk köszönetet. 61 OL. EL. Rep. 35. Fasc. 14. No. 285. 84-88. 62 Csánki: i.m. III. 403. - A Bodókkal folytatott pert ő is említi, de végső kimeneteléről nem szól. Mind a falu adatainál, mind pedig Anyavárnál szerepel viszont, hogy 1510-ben Békató Anyavár tartozéka volt. Erre vonatkozó adatát Kammerer Ernőtől nyerte. (Hiv. : DL. 36791, valamint az 1510-es adatnál gr. Károlyi család levéltára. Bosnyák iratok 1.1.) - ÄeuferCamillo szerint „Csánki tévesen választja szét az adatokat". (V.o. Reuter Camillo: Baranya középkori településtörténetének adattára. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (továbbiakban JPMÉ) XIV-XV. 1969-1970. 135. 63 A környék török kézre jutására: Vass Előd: Törökkopány 1556. évi első török adóösszeírása. Somogy megye múltjából (Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1972. 57-73. - A martalócok átvezénylésére Velics Antol-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Bp. 1886-1890. I. 86. 64 A koppányi szandzsák előbb öt, majd hat nehiet - azaz járást - foglalt magába. Ezek egyike volta 32 faluval létrehozott dombóvári nahie. (Bővebben: Vass: i.m. 58.) 65 VelicsKammerer: i.m. 1.175-176,326-329.; II. 463-483,494-496. - Az összeírásokban az esetlegesen várható Újfalu névváltozat sem szerepel, noha még a XVIII. században is előfordult, bizonyíthatóan Békatóval kapcsolatban (V.o.: 77. jegyzet). 66 VelicsKammerer: i.m. I. 331-332. - Vass Előd ugyanezt a nevet az eredeti forrásból Bikatol-nak. olvassa, s lehetségesnek tartja, hogy azonos Békatóval. 12 Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve 177
