Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál Attila: A Dombóvár–békatói XVI–XVII. századi temető
vagy a hajat borító - talán kendőféle - ruhadarabba szúrt dísztűknek tartjuk 28 . Számuk síronként változó volt, s ez ugyanúgy jelenthetett vagyoni különbséget, mint a sima, vagy gyönggyel - esetleg két gyönggyel is - díszített tűk eltérő száma. Egyetlen esetben - az amúgy is problematikus 103. sírnál (18. kép) - a bal combcsonton is találtunk hét tűt. A sír nem bolygatott, odakerülésük tehát nem lehet másodlagos. Analógiák hiányában rendeltetésüket nem tudjuk magyarázni. A kifejezetten fejdíszszerüen elhelyezett tűk előfordulását az életkorral összevetve azt tapasztaltuk, hogy a nagyszámú sima, illetve kék, fehér, zöld, vagy csíkos üveggyönggyel díszített tűk a vagyonosabb családok idősebb nőtagjainak viseletéhez tartoztak: Sírszám Tűk száma Életkor 22 5 46-50 26 25 40-46 98 6 50-54 103 13 48-54 137 14 34-38 162 6 44-48 234 15 53-57 A csontok dekompozíciójának mértékét vizsgálva Lengyel Imre megállapította a temető belső időrendjét, s ezen belül négy időrendi csoportot, azaz négy egymást követő nemzedéket különített el 29 . E csoportok vizsgálata a régészeti leletek alapján meglehetősen problematikus, mivel az I. és III. csoportok a földmunkák során elég nagy károsodást szenvedtek. Mégis szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a huszonhárom előfordulási esetből két esetben találtunk bronztűt az első periódushoz tartozó sírokban, tizenhét esetben a második, három esetben a harmadik, és csupán egy esetben a negyedik időszakban eltemetettek sírjában (Temetőtérkép). Üveggyönggyel díszített tűket a Zombor-környéki temetők egyikében sem találtak, sima, illetve bronz félgömbökkel és gömbökkel díszített tűk azonban mindkettőben előfordultak 30 . Temetőnk legjellegzetesebb mellékletei a ruházat részét jelentő, mégis ékszerként viselt fejdíszek, homlokszalagok Maradványaikat hat sír esetében találtuk meg még értékelhető állapotban. Fontosságukra való tekintettel ezeket most külön-külön ismertetjük: 1. A 65.5/>(16-17 éves nő) homlokszalagja igen töredékesen került elő. A bal kulcscsont mellé került dohányszínű üveggyöngy, a mellette lévő cypr/ű-kagyló a homlokról csúszhatott le a szalag elkorhadása után csakúgy, mint az orrnyílásba szorult cvpr/a-töredék. A jobb és bal sziklacsontnál talált egy-egy bronz karikacsomó, és az alattuk talált hasonló - sodronypáncél szemeire emlékeztető -, egy-egy vas karikacsomó díszíthette esetleg a hajfonatokat is. Mégis, mivel mindegyikhez oxidálódva egy-egy cKpr/a-kagylót is találtunk, valószínűbb, hogy a fejdísz hátracsúszott tartozékai (12. kép). 2. A 84. s/r (14 éves leány) homlokszalagja szintén töredékes, de az előbbinél valamivel jobb állapotú volt (13. kép). Három darab 1,6 cm átmérőjű bronz félgömb díszítette, vala28 Az embertani vizsgálatok a 103. sír 48-54 éves halottját férfinak határozták meg. Messzemenően ellentmond ennek a kifejezetten női viseletre utaló mellékletanyag. A régészeti feldolgozás során ezért a női sírok közé soroltuk. 29 Éry: i.m. 30 Bartucz: i.m. 26., valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattár zombori kartonanyaga (továbbiakban: Adattár) 2448-2456. 169
