Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Gáspár Dorottya: Római ládaveret Tamási községből

Dasselbe gilt auch für die Truhenbeschläge. Sie werden repariert, gelegentlich auch sekundär verwendet. Also bietet der Fundkomplex nur eine ante quem — Datierung zur Frage, wann die Truhe — das Kästchen — hergestellt wurden ist. Es gibt auf den Beschlägen gewisse nuancenfeine Zeichen, die ihr Alter verraten und mit deren Hilfe ich die Absicht habe, eine chronologische Tabelle zusammenzustellen. Dies wird aber Aufgabe einer weiteren Studie sein. Gáspár Dorottya RÓMAI LÁDAVERET TAMÁSI KÖZSÉGBŐL Az ún. első tamási leletegyüttes, amelynek egyik darabjával kívánok foglalkozni, még 1941-ben, jégverem ásása közben került elő. Csalog József hitelesítő ásatása igazolta a megtalálók tanúvallomásait, hogy ez esetben zárt kincsleletről beszélhetünk. Ugyanis a környékén sem temető, sem egyéb lelet nem volt található.! A jégveremásók elmondták, hogy 2,5 m mélyen a Szőlőhegy sárga talajától elütő fekete földben jelentkeztek a tárgyak, amelyek közül a szobrokkal és korsóval már sokat foglalkozott a szakirodalom.

2 Az egyik szobrot Csalog József Abundantianak, a másikat Neptunusnak vélte,

3 Thomas Edit azonban Concordia Domitillanak és Jupiternek határozta meg.

4 Az ikonográfiái azonosítás során Thomas megállapította, hogy a szobrok az i. sz. I. század utolsó harmadában készültek, a bronz korsó pedig nem lehet későbbi a II. század elejénél. Csalog ásatási jelentésében említ még ismeretlen rendeltetésű bronz tárgyakat,

5 amelyekről Thomas így ír: „A teljesség kedvéért megjegyezzük még, hogy volt a leletben egy bronz stílus, egy végein gombos bronz pálca, vaslemez-töredékek kúp alakú bronz gombokkal, amelyek valószínűleg annak a ládikának díszeit képezték, melyben az egész lelet elásásra került."

6 Cikkem ez utóbbi tárgyakkal kiváltképpen a ládaveretekkel foglalkozik. Az alábbi tárgyakat Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeum őrzi. A bronz stílust és a bronz rudat az 1. kép mutatja. A bronz stílus leltári szárma 1.1941.5; H: 16 cm. A bronz rúd leltári száma 1.1941.4; H: 32,5 cm. Rendeltetésére vonatkozóan — az eddigiekhez csatlakozva — magam is csak annyit írhatok, hogy ismeretlen. A 2. képen látható maradványok láda vasalásai és a vasalásokat díszítő bronz szögfejek. A: ltsz. 1.1941.11 köríves vaslemez-töredék bronz szögfejjel. Megmaradt H: 6,8 cm; B: ltsz. 1.1941.12 vaslemez saroktöredéke bronz szögfejjel. Megmaradt H: 4,7 cm; C: ltsz. 1.1941.10 a vaslemez harang alakú bronz szögfejjel. H: 13,5 cm, a szögfej egyik oldalán elhajlított, így a D: 2,8 cm, M: 2,1 cm; D: ltsz. 1.1941.10. b—c. vaslemez szögnyommal. Eredetileg itt volt az „E"-vel jelölt bronz harang alakú szögfej. H: 8,3, Sz: 18 cm. Az egyik kihajló ív ketté tört, ezt jelzi a ltsz. b—c megkülönböztetése; E: ltsz. 1.1941.6 vas szög harang alakú bronz szögfejjel. Homorú belseje és oldala vésett körökkel díszítve. E kördíszítés „C" szögfején is megvan, D: 3,5 cm, H: szöggel együtt 3,9 cm. Szög töredékes. Megjegyzést lásd „D"-nél; F: ltsz. 1.1941.9 vasszög kúp alakú bronz szögfejjel. A szögön egy lemezmaradvány is látható. Az együtteshez tartozik még két darab ugyanilyen szögfej, ltsz. 1.1941.7—8. A képen nem szerepelnek. A találók által emilített fekete föld az elkorhadt láda fa részeiből származik. A fából épen semmi, a ládát borító fémekből pedig csak kevés maradt meg. Ez azt látszik alátámasztani, hogy a sértetlenül ránk maradt szobrok, tárgyak a ládában voltak, amely megőrizte őket a talaj pusztító tevékenységétől. A fémborítások fentebb ismertetett, ma is meglévő részei a ládaveretek legjellegzetesebb darabjai, ezek segítségével a láda rekonstrukciója lehetséges volt (3. kép). Mérete: 65,5x57,2 cm. A rekonstrukció elkészítését az alábbi analógiák nagy mértékben segítették.

7 Egy nagy láda vasveret tartozékai Dunaújvárosból^ méretei: 87x78x52 cm. E dunaújvárosi ládának a mélysége is kiszámítható volt. Tamásiból nem maradt meg olyan 94