Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az I. világháború szóbeli emlékanyagának értékelési lehetőségei

Sz. Bányai Irén AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZÓBELI EMLÉKANYAGÁNAK ÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉGEI Az I. világháború történeti irodalma rendkívül sokrétű és gazdag. A Horthy-korszakban a revíziós politika, a revansszellem miatt került az „oknyomozó" vizsgálatok és az emlékezések középpontjába, ezért született a témában számtalan feldolgozás. A marxista történetírás mutatta meg a háború igazi szerepét, hatását. A történeti összefüggések rendszerében vizsgálva az imperialista háborút, többek között.rámutatott, hogy az 1918-as polgári demokratikus forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság tudatos forradalmi tömegeit az I. világháború termelte ki. A marxista kutatás elvi megfontolások miatt, a néptömegek társadalomformáló szerepének marxi alapgondolatától vezérelve hangsúlyozza a fokozódó nyomor forradalmasító hatását.

1 A hatvanadik évforduló ismét az 1918—19-es forradalmi mozgalmakra irányítja a történeti kutatás figyelmét.

2 Jelen dolgozatunk azért vesz vizsgálat alá egy eddig kevésbé elemzett forráscsoportot — az I. világháborúról szóló szóbeli visszaemlékezéseket —, hogy igazolja a háború és a forradalmak összefüggését a háború névtelen „közkatonáinak" tudatában. A tömeg egy-egy tagjának visszaemlékezésében — mint cseppben a tenger —, tükröződik a háború poklában mind tudatosabbá váló tömegek hangulata. A tömeghangulat érzékeltetése tehát a célunk. Az I. világháború történetének kutatója a következő forrásokat, forráscsoportokat veheti figyelembe : — a hivatalos iratanyagot, jjp a sajtóközleményeket, ezen belül a hivatalos kommünikéket, illetve az egyénr|szubjektív) tudósításokat, beszámolókat, — az emlékiratokat, — a személyes élményt tükröző szépirodalmi alkotásokat.

3 1 Az I. világháború történetéről összefoglalóan: Galántai József: Magyarország az első világháborúban, 1914—1918. Bp. 1964; Szabó László: Doberdo, Isonzó, Tirol. Bp. 1977. 2 Mind a 40. évfordulón (1959-ben), mind az 50. évfordulón (1969-ben) az országos kutatás is, a helytörténeti kutatás is az összefoglaló monográfiák, részfeldolgozások, forrásközlések egész sorát tette közzé. Mivel ezek a tanulmányok a feladatokra is ráirányították a figyelmet, joggal várjuk az érdeklődés ismételt megélénkülését. 3 Az újabb forrásközlések közül 1. pl. Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából. 1914—1918. összeállította Iványi Emma. Bp. 1960; így látták a kortársak. Az 1917—1918-as magyarországi sajtó az orosz forradalomról, összeállította Remete László. Bp. 1957; A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban (1917— 1922). Dokumentumgyűjtemény. 1—2. kötet. Bp. 1967—1968. — A két világháború közötti háborús irodalomra szükségtelen hivatkoznunk. — Hangsúlyoznunk kell a szépirodalmi alkotások kivételes forrásértékét! Móricz Zsigmond jónéhány novellája, Zalka Máté Doberdója, Veres Péter Balogh családja (csak néhány példát említve) a háborút járt „kisemberek" emlékezéseihez hasonlóan tükrözik a tömegek hangulatát. Az ilyen alkotások mintegy hitelesítik a visszaemlékezéseket. 12* 179