Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Jelentések – Beszámolók - Szilágyi Miklós: Jelentés a Béri Balogh Ádám Magyei Múzeum 1977–1978. évi munkájáról

sőrómai temetőt bolygattak meg az árokásó gépek, s a közvetlenül veszélyeztetett 8 avar és 1 római sír anyaga került múzeumba; Bátaszéken, a gimnáziumnál, középkori sírok, Paks belvárosában XVIII. századi sírok kerültek felszínre. Néprajz: Az év során megszerzett legnagyobb jelentőségű tárgyegyüttes az új állandó kiállítást szolgálta: az 1927-ben készült decsi „tiszta szoba" és kelengye (303 db) a két világháború közötti parasztpolgári életformát reprezentálja (Gémes és Vámos gyűjtése). Fontos tárgy együttes a szakályi tájház céljára megvásárolt épület eredeti berendezése, mely szerencsésen egészíti ki a korábbi szakályi gyűjteményünket (Gémes — 100 db tárgy). Ezeken kívül a gyerekjáték pályázatra érkezett tanulságos tárgycsoporttal (62 db) gyarapodott tárgyi gyűjteményünk. Szilágyi Miklós az új kiállítás elkészítése közben végzett kiegészítő témagyűjtést (könyvtári és levéltári kutatást) a paraszti rétegek életmódváltozásainak, valamint a mezőgazdasági és kisipari termelés megyebeli fejlődésének megismerése szándékával. A Magyarság Néprajza halászat fejezetének előkészületeként a Tiszazug paraszthalászatára vonatkozó emlékanyagot gyűjtötte, a Szolnok megyei múzeumi szervezet által megszervezett kutatótábor résztvevőjeként. G. Vámos Mária az ötéves tervben megjelölt témáját (Divat- és presztízsjelenségek a Tolna megyei népviseletekben) mérsékeltebb ütemben kutathatta: Pincehelyen és Decsen gyűjtött egy-egy hetet. Gyűjtőmunkáját huzamosabb ideig tartó betegsége akadályozta. Gémes Balázs a népi gyógyászat, illetve a juhászat további részletes vizsgálatát végezte, de csak alkalmi témagyűjtésekre vállalkozhatott (Váralján, Szakályban, Siófokon) — a könyvtári és adattári anyagok tanulmányozása mellett. Legújabbkori történet: A szegényparaszti-agrárproletár életmód megismerése szándékával — az új kiállítás koncepciójához alkalmazkodva — Dunaszentgyörgyön szereztünk meg egy nagyobb tárgyi (50 db) és dokumentumegyüttest (250 db). A dokumentumanyag a gazdasági kapcsolatrendszerek megismerésén túl a történeti tudat vizsgálatához is fontos adalékokat szolgáltat (Bányai—Szilágyi). Ugyancsak az állandó kiállítás tárgyi igényei szerint végeztünk kiegészítő gyűjtéseket Decsen, Faddon, Szekszárdon, részben speciális termelési ágak (dohány, szőlő, selyem), részben a nagyipari termelés reprezentálása szándékával (Bányai). Sz. Bányai Irén a megye gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése tendenciáinak bemutatása, szemléltetése igényével végzett könyvtári és levéltári adatgyűjtést — az állandó kiállítást előkészítendő. Kovács Sándor — aki egyetemi szakdolgozatát Tolna megye XIX. századi művelődéstörténetéből írta — tovább folytatta ilyen témájú levéltári és könyvtári kutatásait, hogy szakdolgozatát önálló publikációvá formálhassa. Viliminé Kápolnás Mária múzeumunk szerződéses alkalmazottjaként készítette el egyetemi szakdolgozatát az egyéni paraszti gazdálkodás felszabadulás utáni Tolna megyei történetéről, s ennek érdekében széles körű levéltári és könyvtári kutatást végzett. Irodalomtörténet : Vendel-Mohay Lajosné elsősorban „Babits és Szekszárd" című tervtémája keretében végzett kiterjedt gyűjtőmunkát. Gyűjteményünk Babitsnak és feleségének a szekszárdi családhoz írott leveleivel (101 db), a Kelemen és Babits család irataival, Török Sophie hagyatéki perének irataival (90 db) Babits Mihályhoz írott levelezőlapokkal, a családi könyvtárból származó néhány kötet könyvvel és néhány, a család tulajdonában volt tárggyal 20 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 297