Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)
Tanulmányok - Gáspár Dorottya: Római ládaveret Tamási községből
darab, amelyből a mélységére következtetni lehetett volna, ezért — a dunaújvárosinál uralkodó arányokat figyelembe véve — csupán kiszámítani, illetve valószínűsíteni lehet. Ennek megfelelően a tamási láda mélysége kb. 39 cm körül volt. A dunaújvárosi ládából csupán a téma szempontjából lényeges előoldalt (4. kép) és a fedőlapot (5. kép) mutatom be. Az előoldalon lévő zárlemez és a két saroklemez kettős vaslapból készült a bronzveretekhez hasonló kivitelben. A vaslemez dupla volta az egyik töredékes darabon jól látható, minthogy ez a 2. kép B-nél is megfigyelhető. A koncentrikus körök és a keretelo léctagok kidomborítása bronzon megszokott, de épp a már hivatkozott dunaújvárosi lemez bizonyítja, hogy vason is megvan. A tamási ládaveretek egyik darabján (2. kép A) is megmaradt még egy körív szakasz, amelyből megszerkeszthető volt a teljes kör, ennek alapján pedig a teljes vaslap, amely négyzet alakú volt. Minthogy a vaslap széle töredékes, feltehetően az a domborított léckeret hiányzik róla, amely a dunaújvárosi vereten megtalálható. A dunaújvárosi láda véreiéinek másik tanulsága, hogy a véreteknél gyakori a középről két oldalra ágazó ívmotívum nemcsak vödröt, de ládát is díszíthet. A budaújlaki veret pedig útbaigazít arra vonatkozóan, hogy a többszörösen ketté ágazó ívek hogyan helyezkednek el a ládikán (6. kép). 9 A fájukkal együtt megmaradt bronzlemezek arra is alkalmasak, hogy kiszámítsuk azt az arányt, amely az egyes darabok között van, és azt a méretet is, amelyet a koncentrikus körnek a lapokon való elhelyezkedése ad. Ezt az arányt alkalmazva a nagyobb méretű töredékes veretre, megállapítható volt a darabok helye és feltételesen meghatározhatóvá vált az is, hogy mely darabok hiányoznak. A rajzon (ld. 3. képet) az árnyalt részek a meglévő darabokat jelzik, míg a vonalas rajz a feltételezett kiegészítés. A harmadik analógia Regensburgból ismert. 10 A tamási láda alkatrészeiből hiányzik a kulcs, a zár és a fül. Szinte biztos, hogy legalább három füle volt: egy a fedélen a fedél felemelésére, kettő pedig az oldalakon, a láda hordozását szolgálva. Ugyancsak hiányoznak azok a csuklós vaspántok is, amelyek a láda alját a fedeléhez erősítették, ha ugyan a ládát épen tették a földbe. Feltehető ugyanis, hogy a ládát csonkán, vagy legalább vereteiben hiányosan ásták el. A tamási zárt leletegyüttes földbe kerülése nem tehető a II. századnál későbbre, 1 ! tehát a láda is korai kell legyen, holott, rekonstrukciójához „késő" római analógiákat használtam fel. 12 Általában a praktikus tárgyak kortalanok, amennyiben több nemzedék használja őket. A ládaveretek többségére ugyanez áll. Javítják, olykor másodlagosan újra felhasználják őket. A leletegyüttes tehát csupán ante quemet nyújt a láda — ládika készítését illetően. Vannak azonban a véreteken nuance-nyi jelek, amelyek árulkodnak korukról és amelyek segítséget nyújtanak kronológiai táblázatuk összeállításához, mely egy másik tanulmányom célja lesz. IRODALOM — LITERATUR Sz. Burger Alice 1977. Későrómai sírok Mucsfa-Szárazpusztán (Spätrömische Gräber in Mucsfa-Szárazpuszta) Archeológiai Értesítő 104 (1977) 189—204. Csalog József 1944—45. Római istenszobrok Tamásiból (Römische Götterstatuen aus Tamási) Archeológiai Értesítő 1944—45. 193—197. Rhé Gyula 1907. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1 (1907) 189. Schnurbein, Siegmar von 1977. Das römische Gräberfeld von Regensburg. Archäologische Forschungen in Regina Castra — Regensburg I—n. Materialhefte zur Bayerischen Vorgeschichte Bd. 31. Reihe A. Kallmünz 1977. B. Thomas Edit 1956. Archäologische Funde in Ungarn. Budapest 1956. B. Thomas Edit 1963. Rómaikori háziszentélyleletek Tamásiból (Lararienfunde aus der Römerzeit in Tamási) Budapest, 1963. Szekszárdi Balogh Adam Múzeum Tudományos Füzetei (Wissenschaftliche Hefte des Szekszárder Adam-Baiogh-Museums) 4. B. Thomas Edit 1964. Römische Villen in Pannonién. Budapest 1964. B. Thomas Edit 1965. Italische Einflüsse auf das frühkaiserzeitliche Pannonién, in: Le rayonnement des civilisations grecque et roaine sur les culture périphériques. Hutieme Congres International d'Archéologie Classique (Paris 1963) Paris 1965. 364—367. B. Thomas Edit 1975. Laren und Lararien aus Pannonién. Antike Welt 4 (1975) 29—40. 95
