Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Sonkoly István: A fácánkerti kastély parkjának madárcönológiai vizsgálata 1974–1977 között

Faj neve gyepszint cserjeszint odúszint db db % db lombko- emberi romaszint épít­ményszint db % db % Coloeus monedula Parus maior Turdus merula Luscinia megarhynchos Erithacus rubecula Sylvia atricapilla Muscicapa striata Lanius collurio Sturnus vulgaris Passer domesticus Passer montanus Chloris chloris Carduelis cardielis Serinus serinus Fringilla coelebs összesen : ____ 3 _ _ _ _ _ __ 7_______ ____ i_____ __13 — — — — — — — ________ 2 — __10 — — — — — — — — — — — 40 — — — 74 — ______ 10 — — _ ______ i___ 11 2,2 139 31,1 93 20,8 96 12,0 107 23,9 Nyáron a madarak egyedszám-emelkedésének oka az, hogy a környék mezőgazdasági területein és a tsz-major terményszárítójának környékén táplál­kozó balkáni gerlék és seregélyek a parkban költenek. Az Erithacus rubecula, Turdus merula, Luscinia megarhynchos táplálék-konkurrens fajok, ennek elle­nére mindegyik faj száma dinamikusan nő. Ez bizonyítja, hogy talajszinten a biotóp még nem telített. A Parus maior számának költési időben való lecsökkenése nem a fészek­konkurrencia tényében keresendő. A nagyszámú természetes odú mellé 12 mű­odút (2A, 8B, 2C mintájú) is kihelyeztünk. 1976-ban 7 db (2A, 4B, IC) odú ma­radt üres. 1977-ben 1 db A, 3 db B odú volt lakatlan. Valamennyi lakott műodú­ban zömmel Sturnus vulgaris és esetenként Posser montanus volt. A költő avi­faunában fokozatos egyes magevők: a Chloris chloris, a Serinus serinus, és a Fringilla coelels előretörése. Először észleltem 1977-ben a Streptopelia turtur köl­tését. A „várta" madarak közül jelentős a Lanius collurio visszaszorulása. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom