Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Gaál Attila: Késő középkori leletek Tolna megyéből I.

liliomos díszű véreteket. Apróbb eltéréseket a Viktória-gyári, tiszaörvényi és sályi véreteknél találhatunk, ez azonban nem olyan jelentős, hogy azonos körbe való tartozásuk kétségessé válna.

29 Csaknem teljes egyezést mutat vereteinkkel az alföldi, — Kecskemét környéki, tiszaúj falusi és aranyegyházi

30 — leleteken kívül a csuti temető XXXII. és 122. sír pártájának, valamint a XXXVI. sz. gyermeksír pártaövének veretanyaga.

31 Ugyanígy a Mohács-cselepataki 46. és 91. gyermeksírok

32 veretei, valamint a feltételesen a 73. sz. felnőttsírhoz

33 sorolt töredék, és egy ugyancsak töredékes szórványveret.

34 Az azonosságon kívül a területi közelség miatt is igen fontos a bajai Türr István Múzeum anyagában talált, még közöletlen övgarnitúra, melyet az alábbiakban ismertetünk.

35 A Baja—petői középkori temető 138. sz sírjában 83 cm hosszú, bolygatatlan gyermekváz feküdt.

36 Mindkét alkar a medencén nyugodott, s ezek alatt húzódott a 2,1 cm széles, véretekkel díszített bőröv, melyet kétszer csavartak a test köré. A trapéz alakú, ívelt sarkú csatkerettel ellátott bronzcsat a jobb, a téglalap alakú, gótikus betűkkel díszített, kettős lemezből készített bronz szíj vég pedig a bal oldalon helyezkedett el.

37 A csatpecek, mely az oxidnyomokból ítélve vasból volt, hiányzik. A szíj nyitott helyzetben volt, de nem dönthető el egyértelműen, hogy ennek magyarázatát egyszerűen a kétszeres átcsavarás okozta rövidségben, vagy egyéb okban kell-e keresnünk. A csaton és a szíjvégen kívül 3 db kör alakú, két szegeccsel felerősített, közepükön lyukas bronzveret, valamint 34 db, gótikus liliommal díszített, négyzet alakú bronzveret tartozik még az övhöz. Ezek a korábban ismertetett véretektől csak annyiban térnek el, hogy a liliomok közötti áttörés nem téglalap, hanem kör alakú eszközzel végezték. A veretek egymástól való távolsága a felszedéskor 2 mm volt.

38 A három kör alakú veret hátul helyezkedett el az övön, de a leírásból nem derül ki egyértelműen, hogy a kettős sor melyikén. E kör alakú veretek, melyek a négyzetes véretekkel váltakozva díszítették az övet, formájuk és elhelyezkedésük alapján lyukvédők is lehetnének. Ettől a feltevéstől azonban el kell tekintenünk, mivel az egyik veret alján épen maradt az öv egy kis darabja, s ezen nyoma sincs a pecek számára szükséges nyílásnak. Valószínű tehát, hogy a más garnitúráknál is tapasztalható, talán hiánypótló, idegen veretek alkalmazásáról van ez esetben is szó. Tekintve, hogy a két alkar között elöl egy, hátul a gerinc alatt pedig két sor veret feküdt, az öv felhelyezését csak egy módon képzelhetjük el. A nyitott övet véretekkel felfelé a háton fekvő halottra fektették úgy, hogy a csat a halott 29 A Viktória-gyári veret hangsúlyozott középköre, a tiszaörvényi példányok apró gyöngydísze is a legáltalánosabb formától való különbségre utal. A Sály-Latorpusztai veretek közepük négyzetes díszítése és a veretszélek apró gyöngydísze alapján inkább a tiszaörvényi véretekhez közelítenek. 30 Szabó Kálmán : i. m. 328, 351. és 49. kép. M Gerevich László: i. m. 112—113, 132., valamint a 29. kép. 32 Fehér Géza : i. m. 218, 221, 226, valamint XXXVI/14 és XLI/1 táblák. 33 Fehér Géza : i. m. 220, és XLIII/2 tábla. 34 Fehér Géza : i. m. 221. 35 Ezúton mondok köszönetet Kőhegyi Mihálynak a lelet közlésre történt átengedéséért. 39 Az adatok a Bajai Türr István Múzeum régészeti adattárában lévő sírlapról származnak. 3' A szíjvég minuszkulás I-betűsora Szabó János Győző feloldása szerint Jézus nevének a görög Iota betűvel történt jelzése, illetve annak többszöri ismétlése. (Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből. Az Egri Múzeum Évkönyve, VIII—IX. Eger, 1972. 68—69.) 38 Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ugyanezek a veretek az előkerülés óta szorosan egymáshoz préselődtek. Az eredetileg 2,1 cm szélesnek mért bőrszíj is csupán 1,7 cm. A veretek tehát eredetileg nem érintették egymást — ami egyébként fokozott kopást is eredményezne —, s a jelen állapotot a bőr száradásával járó méretcsökkenés idézte elő. A múzeumokba korábban bekerült, sokszor nem is restaurált hasonló anyagok feldolgozásánál ezt a jelenséget feltétlenül figyelembe kell vennünk. 119