Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

III. A községnek más elnevezése nem volt. IV. E Község 1723

ik évben emlitetik először, ezen időben lett faluvá, az előtt ezen nevezett alatt puszta volt. V. Az első 5. magyar család mely megtelepült a' szomszédos Györköny községből hová telepítés végett nem tudni honnét rövid idővel ez előtt mentek 1721

ik évben jött ide — a többi része pedig 1722 és 1723

es évben sőt még későbben is Sopron, Győr és Vas megyékből származott ide. Hogy a község hamar szaporodott, bizonyítja az, hogy 1724 és következő években már templomot épített, és rendes lekesze volt. VI. A' hely név eredetéről mit sem tudni mert benépesítése alkalmával mint puszta ugyanezen névvel birt. VII. Van a' község határában két kerekded halom, melyek kis és nagy halom név alatt esméretessek. Ezen két halom a' nép száján forgo hagyomány szerint a törők birtoklás ideje alatt, a' Simontornyai várból, mint a basa székhelyéből Belgrádi összekötés tekintetében télégraphe vonalakul szolgáltak, a minthogy ezekhez hasonló halmokat lefele egész Szegzárdig több helyeken találni. Van még a' határban a' sárrét közepében egy emelkedeteb helly, melly „papsziget"nek neveztetik, s melly a' csatornázás előtt egészen vizzel volt körül véve. — Ere nézve a' nép mondata azt tartja, hogy 1725 év táján a vallási zaklatások kor szakában a' helybéli pap ezen helyre melly náddal körül övedzett j's így igen biztos rejtek helly volt, menekülni kéntelenittetett. — A zavarok lecsendesedése után ugyan ezen területt, papi illetősége fejében néki adatott, 's ezt azon időtől fogva a' helybéli lelkészek mint papi illetőségüket birják. — A határnak éjszaki szélen van egy emelkedettebb, 's meglehetős kiterjedésű halom, melly a' körülötte fekvő rétséggel Cseténynek neveztetik. Ezen területen szohagyomány szerint egy rátz falu volt melly hihető a kurutz név alatt esmeretes hartzosok által pusztittatott el. A templommal és több épületeiknek helyei még most is felismerhető, 's alítolag több pintze formájú gődrők és nagyobb szerű kíboltozott hellyek fedeztettek itt már fel, 's újra bétemettettek. Kelt Szt. Lőrintz 1865 év December 16án Kiss István Jegyző Németh György Biro TAMÁSI lső pontra Tolnamegye — Dunántúli kerület — Dombóvári járás, Hivatali Székhely Tamási, — helynév Tamási mezőváros. 2ik pontra A' községnek csupán ezen egy neve esmeretes mint a' vidékben rnint pedig Ország szerte. 3

ik pontra A' községnek hogy valamikor más elnevezése lett volna az sem irományokból, sem pedig hagyományokból ki nem tűnik. 4

ik pontra A' község az irományok szerint 1719

ik évben emlitetik leg korábban, hanem ugyan, a város irattárában feltalált egy 1728

ik évben szerkezteit folyamodványból kitűnik az, hogy Tamási már ez előtt több üdökkel fennálhatott, melyet azomban a' törökök elfoglalván ráczokkal együtt meg telepedtek, kik közt azomban a' meg maradt magyarok is laktak, később azomban a' mint a' törökök ki űzettek a' letelepedet ráczokat a' még Tamásiban élő magyarok, mint a' folyamadványban, melyet ők Mgos Gróf Eszterházy Pál úrhoz, mint már akkori földes urokhoz be nyújtottak, ez ál „életünk nagy veszedelmével és fegyverrel kölletett el űznünk és magunk erejével az hatalmaskodó ráczok keze alól ezen földet felszabaditanunk, mint akkori Győrről Pápáról, Keszthelyről. Tüskevárról ugy más szabados városi helyekről szakadott fegyverivel élők nemessek és mesteremberek szálottuk meg. 5

ik pontra mint a 4

d pont alatti folyamodvány töredékéből kitűnik hogy Tamási Mezőváros részben ujjabb megszállói nevezetesen Győr, Pápa, Keszthely és Tüskevárról származtak, mind magyarok. 311