Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Kiss Ákos: A nagygörbői közbirtokosság múltjából
A Posgayak még a XVI. század eleji humanista művelődésünknek kimagasló egyéneket juttattak. 39 Ők is, akár a Miskeyek, Győr végvárában lelték meg a XVI. századtól családi fészküket; többnyire itt éltek a XVII. század folyamán is. 40 Győrött már korábban összerokonosodtak a Miskeyekkel; a bennünket érintő lényeges kapcsolat e családok között azonban 1690-ben jött létre, amikor a győri lovasság akkori alezredesének, Miskey II. Istvánnak Éva leányát Posgay Ferenc vette nőül. E házasságukból született Teréz gyermekük (fi780. II. 13.) pedig Csefalvay Ferenc felesége lett. Miskey Éva azonban másodszor is — 1726. előtt — férjhez ment, ekkor rajkai Friebeisz Ferenchez (fl745). A Friebeiszek egyik ága a XIX. század első felében majd pesti könyvkiadási, szerkesztői tevékenységéről lesz ismeretes. 1726-ban már Friebeisz Ferenc perli Miskey János rokonukat, az egykori labancot, görbői részbirtokuk miatt, amely végül is perbeli osztozkodással lett az övék. 41 Friebeisz nagy erőfeszítéseket tett családi javaiknak br. Sándor Mihálytól, Bajna és környéke földesurától, (a Metternich vő ördöglovas Sándor Móric felmenőjétől) való zálogbóli visszaváltására. Emiatt Csefalvay Ferenctől és Posgay Teréztől hatalmas kölcsönöszszeget, 5000 Ft-ot vett fel. 42 Ettől kezdve figyelhető meg a tinnyei, unyi Miskeyágaknak a görbői rokonságnál való eladósodása. A Friedeiszek és a Csefalvayak az idők folyamán további kötelékekbe kerültek egymással. Posgay Teréznek Csefalvay Ferenc Tolna megyei táblabíróval való házassága mellett utóbbi unokaöccse, Csefalvay József, a XIX. század elején Tolna megyei alispán (a Friebeisz család baranyai ágából való Friebeisz Ádám kir. tanácsosnak, Verőcze, majd Baranya megye alispánjának sógora) Miskey József (II. István fia) leányát, Juliannát vette nőül. E kettős házassággal indult el a Csefalvayak két évszázadra terjedő Tinnye—Uny—jászfalusi, másfelől görbői közbirtokossága, és így lettek Tolna megye jelentős tisztségviselői is. 43 A Csefalvayak a csallóközi Cséffáról (Cséffalva is) származtak. A hatalmas ágazatokra felduzzadt családot ott már a XIV. század óta említik. 44 Csefalvay Ferenc táblabírónak Posgay Terézzel kötött házasságából három leánya és egy fia ért meg felnőttkort. A leányok ismert köznemesi személyekhez mentek feleségül, ágaik Tolnában a vármegyei vezetőréteg jellegzetes családjait képezték. Anna Nedeczky Mihály, Zsófia baráti Huszár Márton, Judith pedig Kajdacsi Ferenc neje lett. A Nedeczky és a Huszár családok a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucság soraiban vezető szerepet vittek. Nedeczky Sándor a fejedelem követe volt Nagy Péter cárnál, felesége meg a fejedelemasszony udvarhölgye. Nedeczky Mihály Görbőn élt, a Tolna megyei nemesség jellegzetes alakja volt. 45 3!l Bécsi állami Lt. Turcica. 1545. ; Bécsi udvari kamarai lt. Lit. M. 398. sz. ; OL,. Batthyány családi lt. Missilisek. 38., 227—229., 230., 234—4., 235., 1654. IX. 18-áról. ; Pest megyei Levéltár (a továbbiakban PMLT) régi okmányok, 1668. nr. 118. : u. ott, Intimata inutilai. 1627. VII. 31. : Kubinyi Ferenc—Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben. IV. Pest, 1854. 9., 11.; Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. Pesten. 1861. 59.; Századok, 1868. 661.; Töri. Tár. 1888. 599. ; u. ott, 1895. 549. ; u. ott, 1897. 767. ; Archeológiai Értesítő. 22 (1902) 207. ; Bártfai Szabó László: i. m. 403. "GySmL: 1. Kápt. Lt. 1710. 24.; Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erődítése háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győrött, 1882. 126., 187. 41 Orsz. Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Fejér megyei iratok. Fol. Hung. 560. I. k. 42 L. 3. jegyzet. 486. sz. a Nagy Iván: Magyarország családai. Pest, 1858. III. k. 120.; Kovách Dezsőné (Csefalvay leszármazó) szíves közlései. 44 OL. Amadé családi lt. 234. sz. Pálffy Pál nádor 1651. évi Csefalvára vonatkozó adománylevele.; L. 3. jegyzet. IL cs. 339. sz. 45 L. 3. jegyzet. II. cs. 491. sz. 226
