Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Rosner Gyula: A Szekszárd–Bogyiszlói úti avar temető ló- és lovastemetkezései

tódomb 21. sír,

9 Németszentpéter (Sinpetru German),

10 Szegvár—Korogy 1. sír,

11 Szentes—Derekegyháza

12 Szentes—Kaján 123. sír,

13 Szentes—Lapistó,

14 Tiszasziget—Vedresháza—Öszentiván 84. sír,

15 Tiszavárkony 46. sír,

16 Tiszavasvári—Koldusdomb 21. sír,

17 és a Gyönk—Vásártér út 97. sír

18 temetkezési formáit vizsgáljuk, azt kell mondanunk, bármennyire elenyésző a részleges lovastemetkezések mennyisége, a teljes lóval eltemetettek arányában, figyelmet kell szentelnünk e jelenségcsoportnak. A kép megértését bonyolítja, hogy a Kárpát-medencében eddig előkerült nyúzottlovas temetkezések száma 17 volt, mely egyben 17 lelőhelyet, vagyis 17 közösséget is jelentett. A Szekszárd—Bogyiszlói úti avar temetőben eltemetett népességnél 10 nyúzottlovas temetkezést tártunk fel, mely éles ellentétben áll az eddigi megfigyelésekkel. Ha a temetőben előkerült 31 lovassír nyúzott és egészben eltemetett lovainak arányát vizsgáljuk, az eredmény meglepő. A temetkezések egyharmadában nyúzott állatot temettek el. Ilyen arányban sehol sem tapasztalható a Kárpátmedencében, s ez csak a kutatás hiányosságával magyarázható. Nem nagyon hihető, hogy a Szekszárd—Bogyiszlói úti avar temetőben nyugvó közösség etnikai összetétele ily mértékben ütne el az általános képtől. Az avar kor K-ről érkező népének ember és ló közötti szoros kapcsolatának gondolati, érzés világbeli összefüggéseire már Korvig Ilona,

19 majd Kiss Attila

20 ráirányította a figyelmet, s e dolgozat csupán hozzájárulni kíván újabb adatokkal, e fontos kérdéscsoport tisztázásához. A temetkezések leírása: 7. sír Erősen feldúlt férfisír (H: 245 cm, Sz: 70 cm, M: 314 cm, Tájolása: 37,5') A gödör koponya felőli végénél koporsó nyomai. A dúlás mind a koporsót, mind a csontvázat tönkretette. A koponya eredeti helyén, felfordítva maradt, a többi csont szétszórva feküdt, erősen mállékony állapotban. A ló koponyája a sírgödör bal oldalán, a férfi koponyája felett, hosszúcsontjai a sírgödör oldalához szorultak 60 cm-rel magasabban. A váz többi csontjából még töredékeket sem találtunk. (Nyúzott ló!) Mellékletek: Asszimetrikus zabla (I. t. 1.) a ló pofájában. A két tag középen csuklósan kapcsolódik egymáshoz, két végén a kör átmetszetű vasat 1,5 cm szélesre kalapálták és karikára visszahajlították (H: 10,6—12,2 cm) A sírgödör bal oldalán, 55 cm magasságban vékony ezüstlemez-töredékek (megmenthetetlenek!) 23. sír Bolygatatlan lósír (H: 176 cm, Sz: 70 cm, M: 166 cm, T: 21'). A kisméretű sírgödörben az emberi sírokkal ellentétes tájolással fekvő, bepréselt, melléklet nélküli ló csontvázát találtuk. 55. sír Erősen megbolygatott férfisír (H: 240 cm, Sz: 50—105 cm, M: 118 cm, T: 32'). A lekerekített téglalap alakú sírgödör a középtájon kiszélesedik. A tengelyben a két comb- és a két lábszárcsont maradt helyén, a váz többi csontja a koponya felőli oldalon 9 Török Gy. : Kora-avar sírok Móron. — AÉ 81 (1954) 54—60. 10 Kiss A. : i. m. 154. 11 Kiss A. : i. m. 154. 12 Csallány G. : Avar kori és IX—XIII. századi magyar leletek a szentesi múzeumban. Dolg. 9—10 (1934) 206—212. 13 Korek J. : A szentes—kajáni avar kori temető. — Dolg. 19 (1943) 17, 54. 14 Csallány G. : i. m. 206—212. 15 Kiss A. : i. m. 154. 18 Kiss A. : i. m. 158. 17 Csallány D. : Szabolcs-Szatmár megye avar leletei. Jósa András Múzeum Evkönyve. Budapest. 1960. — 1 (1958) 58—59. IS Rosner Gy. : Előzetes jelentés a Gyönk—Vásártér úti avar temető feltárásáról II. Balogh Ádám Múzeum Évkönyve II—III. (1971—72.) 120. 19 Kovrig I. : Kora avar kori sírok Törökbálintról. Folia Archaelogica 9 (1957) 121. 20 Kiss A. : i. m. 153—160. 80