Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Mészáros Gyula: Spätbronzezeitlicher Schatzfund von Regöly–Kesziállás dűlő
Mint már fentebb említettük, szoros rokonságot találunk a Regöly—kesziállási és a kurdi kincs között. Kurd község is, a tőle északra eső, már a későbronzkorban földerőddel bíró Regöly is, szorosan a Kapós folyó mentén, annak egy-egy kanyarulata felett kiemelkedő domboldalon feküsznek. A két lelőhely egymás közötti távolsága légvonalban mindössze 16 km. Analógiák a két kincslelet anyagában: — Sarlók, egyenesen levágott végű, hárombordás markolatnyújtvánnyal; — füles tokosbalta, kettős háromszög alakú lécdísszel, vastag kávaperemmel; — füles bronzfalera ; — kúp alakú lemezcsüngők ; — karikában végződő, függesztőpálcás, tölcsér alakú csüngők; — azonos típusú borostyángyöngyök nagy száma. Ehhez a csoporthoz csatlakozik többek között a Székesfehérvár—Szeder utcai bronzkincs, ugyancsak több azonos, részben rokon típusú bronztárgyával. Bár a Regöly—Kesziállás sarlótípusai még az idősebb típusokat képviselik, szemben a kurdi kincs néhány fiatalabb, kétbordás sarlótípusával, ennek ellenére a regölyi kincslelet is több olyan tárgyat tartalmaz, melyek már a Hallstatt Ai végét, illetve a Hallstatt A2 kezdetét jelzik. Ilyenek: a füles tokosbalta háromkörgyűrűs, vastag peremű típusa; a lapos négyszög- és félkörös átmetszetű karperecek illetve karika; a bronzgombok fiatalabb típusú csoportja. A két Tolna megyei kincs földberejtésének ideje tehát — közös tárgytípusaik alapján — azonos lehetett. Abba a Hallstatt A korú leletcsoportba tartoznak, amelyet először Kőszegi Frigyes 16 és F. Petres Éva körvonalazott. 17 Ujabban Mozsolics Amália különített el egy depotlelet csoportot, amelyet a B V 6 periódusra keltezett. 18 Ennek az ú. n. kurdi szintnek egyik jellegzetes leletegyüttese a Regöly—kesziállási depotlelet. Gyula Mészáros SPÄTBRONZEZEITLICHER SCHATZFUND VON REGÖLY KESZIÁLLÁS DÜLÖ In der Gemarkung von Regöly (Kom. Tolna) wurde 1967 zufälligerweise ein verborgener spätbronzezeitlicher Schatzfund aus der Erde zutage gefördert. Der Fund besteht aus bronzenen Werkzeugen, Bronzematerial, Knöpfen, Schmuckfragmenten, Perlen aus Bernstein und Golddrahtstücken. Der Fundkomplex gehört in das „Horizont von Kurd" der spätbronzezeitlichen Depotfunde und ist mit dem gleichfalls spätbronzezeitlichen Schatz der namengebenden benachbarten Ortschaft Kurd gleichzeitig in die Erde gelangt. Das Material der beiden Schatzfunde bewahren mehrere ähnliche oder verwandte Gegenstandstypen. 15 Kőszegi, F. : i. m. " F. petres, É. : i. m. 18 Mozsolics, A.: Beziehungen zwischen Italien und Ungarn. .. 393. 72
