Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

ügyén belül, feltétlenül szükséges az intézmény történetének, s mindazon tényezőknek alapos ismerete, melyek tevékenységére hatással voltak, azt valamilyen irányban befolyásolták. Vidéki múzeumaink többségükben a XIX. században jöttek létre. Ezen belül is három fázis különböztethető meg. A reformkor — többnyire csak kísérlet stádiumáig eljutó — múzeumalakítási törekvései eredményeként született meg például egyik legrégebbi múzeumunk, a győri. A kiegyezést közvetlen megelőző, illetve azt követő időszakban erősödött meg a múzeumalapítási kedv, s eredményezte többek közt a soproni, nagyváradi, gyulai múzeumokat. Az utolsó hullám a milleneumi ünnepségekhez kapcsolódott, kihasználva az alkalmas pillanatot, a többnyire már régebbi elképzelések megvalósítására. Megfigyelhető, hogy a múzeum kérdésének előtérbe kerülése vagy elcsitulása Tolna megyében is pontosan követi a fenti három időszakot. A megyegyűlési jegyzőkönyvek mutatóiban található „múzeum", „múzeumra" stb. címszavak 1847-ig kizárólag a Nemzeti Múzeummal kapcsolatos ügyeket jelölnek.

3 A megyei múzeum létrehozásának gondolata ekkor, 1847-ben jelentkezett először. Nem lehet véletlen, hogy éppen abban az évben, amikor a Nemzeti Múzeum új, impozáns épülete elkészült. Az 1847. rhárcius 22-én megnyitott megyegyűlés második napján a megye főispánja, a tudományok és művészetek pártfogójaként közismert gróf Apponyi Antal felhívta a Karok és Rendek figyelmét arra, hogy a megye levéltárában napról napra szaporodó régiségek, tudományos és művészeti jelentőségű tárgyak elhelyezése nem megfelelő.

4 Bejelentette ugyanakkor, hogy Gyimóthy Sándor ügyvéd felajánlotta a megyének híres régiség gyűjteményét, és ugyancsak a megyére hagyta füvészeti anyagát a vármegye főorvosa is. A főispán javasolta tehát, hogy „ezen levelestárban eddig használat és kellő rendezés nélkül hevert tárgyak öszveszedésére, czélszerű elhelyezése és ahhoz értő egyénnek felügyelése alatti közmegtekintésére és illetőleg használatára leendő kiállításáról a Karok és Rendek a' tudományosság és míveltség előmozdítása iránt többször tanúsított buzgóságokhoz képest gondoskodnának és ekkép egy megyei múzeumnak alapját megvessék, mely a' tudományok és művészetek megkedvelésére, terjesztésére és gyarapítására hathatós eszközül szolgálna". A közgyűlés a javaslatot és a felajánlásokat egyaránt elfogadva, megbízta a főszolgabírókat a végzés megyebeli kihirdetésével, meghagyva, hogy minden további felajánlást terjesszenek az éppen következő megyegyűlés elé. Ezzel egyidőben a megalakítandó múzeum felügyelőjévé Tormay Károly főorvost nevezte ki a közgyűlés.

5 A levéltárban lévő múzeumi anyag kiválogatásával és jegyzőkönyv szerinti átadásával pedig Augusz Antal első alispánt és Perezel Béla központi járásbeli főszolgabírót bízták meg. Ugyanezen három személy feladata lett volna a múzeum helyének kijelölése is.

6 3 Tolna megyei Levéltár, (továbbiakban TmL.) Tolna megyei közgyűlési mutatók 1832—1848. 4 TmL. 1847/346. gyűlésen. 5 Tormay Károly (Vác, 1804. jún. 29. — Pest, 1871. aug. 19.) orvos. 1829-ben avatták orvosdoktorrá, ezután két évig tanársegéd volt a pesti egyetem orvosi karán, majd 1832-ben Tolna vármegye főorvosává választották. Az 1848-as szabadságharc idején először a közegészségügyi osztály előadója, később a hadügyminiszter tanácsosa. Tábori kórházakat szervezett. Számos orvosi, közegészségügyi és demográfiai értekezés szerzője. (Magyar Életrajzi Lexikon II. 885.) 6 Mészáros Gyula említett munkáiban megtörténtnek tekintette a múzeum helyének kijelölését, sőt a tervrajzok elkészítését is. Adatainak valódiságát azonban nem sikerült igazolni, és eredetükről a szerző sem tudott felvilágosítást adni. 5