Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
* I. Uzd borjád fekszik Tolna megyében, Simontornyai járásban a vidéknek más elnevezd) Sármente. II. Ezen pusztai község három külön nevű t. ti: Uzd-Borjád és Hodas (:vagy Hangosi:) pusztákból áll, 's ezen nevezett alatt ésméretessek általában — a mi az összetett Uzd borjád elnevezést illeti ezt csakis az 1850. 52ik év táján a' midőn felsőbbi rendelet folytán közigazgatási tekintetben pusztáknak is valamely községhez csatlakozni, vagy önmagukban egy községet szervezni kellett kapta. Egyébberánt ezen három névvel biro puszta mindég csak egy volt, 's régenten ezen három nevet a' majorsági felosztások következtében kaphatta, sőt a' határ vonalok sem voltak egyik vagy másik puszta közt sem az előtt sem most kijelelve 's így mindég csak egy pusztának tekéntetett. III. Hogy ezen pusztáknak az előtt más elnevezése is lett volna ezt nem tudni. IV. Keletkezéséről mit sem tudni. V. A mostani birtokos Uraságok mintegy 100 esztendőtől fogva a Paks y családitól szerezték meg lassanként ezen pusztákat, s a' csekély számú népesség, melly csupán napszámosokból áll leginkább az elaggodt 's a szolgálatból kivénült cselédekből keletkezett, kik földes uraik kegyükből bizonyos taxa fizetés vagy szolgálat mellett ház helyeket nyertek, — VI. Sem hagyományból, sem a' létező irományokból a' helly nevek eredetét és ennek értelmét kinyomozni nem lehet, — egyébberánt, Uzd—ra nézve azon általános vélemény van, hogy ezen szotol „usini" nyerhette nevét: mert ezen puszta közvetlen a régenten még meg volt de most már kiszárított nevezetes Sarviz partján feküdvén, valamelly itt elől fordult körülmény költsönözhette néki ezen elnevezést. Borjadra nézve szinte nem lévén sem hagyományi sem írásbéli adatunk, s itt is csak a' közvéleményre kell utalnunk t: i: hogy ezen puszta tájékán levén a' leg jobb bortermő szőlő hegyeik a' régieknek valamint a' mostaniaknak is, 's hogy a' bortol vagy bortad—szotol nyerhette helyi elnevezését. Hódos (v: Hangosra:) nézve semmi nemű adattal sem szolgálhatunk. VII. A' határ bizonyos részeinek még a' kővetkező elnevezései is vágynak, u: m: Vadkert, Méhes, sasos, farkasvőlgy, Tuskos Kazlias-Bodzás melly elnevezések szármozására azomban visza menni nem lehet: de mégis arról tanúskodnak hogy mind ezen terűletek, 's igy csak nem az egész puszta erdőség lehetett (:mire a mostan is birtokos Uraságak közül is többen emlékeznek, sőt az erdőséget irtották is:) Ezeken kivűl emlittést érdemel még az ugy nevezett Puszta templom, melly közel a' sárviz parthoz egy kerekdet dombon fekszik, 's alap köveiből az eke vasa még most is forgat fel tégla darabokat. Monda szerint e' helyen ez előtt még néhány evekkel is régi romai pénzeket lehetett találni szántás közben, mellyekből azomban fájdalom egyet sem vagyunk képesek elől mutatni. Uzd Borjád 1865. évi Decemb. lßan A felügyelő távollétében Kiss István Jegyző VARSÁD az l s ° pontra: A' helység neve Warsád, fekszik Tolna megyében a Simontornyai járásnak dél keleti részén. — a' 2dik pontra : Warsád községnek tsak is ezen egy elnevezése van. a 3 d115 : pontra: Tudomás szerint e helységnek neve elejétől fogva mostanáig mindég egy formán íratott — Warsádnak. — a 4dik pontra: A helység meg telepitetett 1700 elején, az 5 dik pontra: A lakosok nagyobb része Hessen Darmstadtbol, és némelyek a Pfalzi és Frankoniai kerületből jöttek, a 6 dik pontra: A helység neve eredetéről semmit sem lehet tudni. — a 7dik pontra: A helység határában van „Klein Warsád" név alatt mintegy 900 hold föld, mellynek egyik düllőjében még most is sok tégla találtatik (:valószinü, hogy ott templomnak kelletett leni:) továbbá van legelő rész, melly et 320
