Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
6 or Nyilván ki köttetik, hogy ha ezen haszon béri teleknek akár mikori birtokosa büntető per alá fogatván — itélet mellett másod izben meg büntettetnék, úgy, ha az, a Szedresi, vagy szomszéd határokban élő fát, mely nem tulajdona, le vágna, letörne, vagy elrontana, és az reá kibizonyodván, s a bűnét még kétszer ismételné — az ollyánnak Szedresen helye ne légyen. Illyennek ott lévő akárminő birtoka — akár — az-én Bezerédj István, vagy maradékim, akár a Szedresi lakosok nagyobb részének kívánságukra törvényes Bizonyság előtt elkótyavetyélendő lészen — a mire a gonosztévőnek fogságboli kiszabadulása, vagy a fa bűnnek elkövetése után három holnapi idő engedtetvén — azután ő Szedresből elköltözni köteles. — Hogy eme község a veszedelmes és jót gátló, zavaró tagoktul menten tartatván, az illy szerencsétlen újj körülmények közt annál inkább üdvösbb életre térjen, mely rend szabálynak ezennel e telek minden jövendő birtokosi magukat alája vetik. 7 er Én Lökös Márton ezen feltételeket egész tartalmuk szerént elfogadom és magamat s maradékimat alájuk vetem, és azok szerént a két holdat örök haszonbérbe által veszem, az első t. i. 1839 ik esztendő szabad, és a haszon bér fizetéstől ment lévén — az 1840 ik esztendőre annak felét t. i. 6 forintokat pengőben fizetek, az 1841 ik esztendei uj esztendő naptol pedig a tellyes 12 forintnyi fizetés kezdődik, mellyet Januarius és Julius első napjain minden kor fele részben, vagy is a 6 Ft fogok a Hidjai majorban, előre letenni, minek elmulasztása esetében ezennel én Lőkös Márton, vagy maradékim költségén intézendő kotya vetye által fog magának Bezerédj István Ur, vagy maradéki minden idő halasztás nélkül elégséget szerezhetni. 8 or Bizonyossá teszem én Bezerédj István Lökös Mártont, hogy azon esetre, ha Szedresen a lakó házak száma ötvenre szaporodnék egy, két holdból 1000 D öllel álló helyet fogok oskola, és Tanitónak ingyen adni, és ezen kivül a házépítéséhez 15 000 darab égett téglával ingyen járulni, ha pedig százra szaporodnék a ház szám egy Lelki pásztor számára három holdat 1000 D öllel ingyen és háza építéséhez 15 000 téglát szinte ingyen fogok adni — és akkor egy Templomnak is helyet, úgy építéséhez 20 000 téglát, úgy szinte Temetőnek szükséges helyet, legalább egy fél holdat ingyen adok. — Ezen ajánlásom azomban Lökös Mártonnali Szerződést nem feltételezi — sem reám Bezerédj Istvánra, vagy maradékimra azon kötelezést nem vonja; hogy több illyes Telket hasonló feltételek alatt osztani tartozzunk. 9 er Mig Szedres legalább 25 lakó házra nem szaporodik, a Birót én Bezerédj István, vagy maradékim nevezik, az után — az én — vagy maradékim Candidatiója után — minden húsz évet meg haladó lakosok azt szabadon választják. 10 er Bár mily kérdések támadnának köztünk, arra nézve ezennel Tekintetes Sztánkovánszky Imre Urat választjuk, és kérjük meg Biránknak, mig él, fellyebb vitel nélkül — utóbb pedig a járásbeli Fö Szolga biró urat — ennek ítéletétől — a Törvényszékre birtokon belül a fellyebb vitelt fent tartván. — II er Azon kötelezést válalja a haszonbérlő, hogy lakó házat és pedig nem putrit, de rendes földfölötti épületet magának az 1839 esztendőben legalább épitni kezd és azt az 1840 ik esztendőben mulhatlan elvégzi. Mit ha ő bár miokbol nem tenne, ezen Szerződés kötelező erejét a haszon bérbe adóra nézve is elveszti. Hídján april 16án 1839 (:P.H.:) Bezerédj István m. k. SZEKSZÁRD Az l ső pontra: Tolnamegye előbb Földvári most Központi járásához tartozik Szegzárd. — A' 2ik pontra: Szegzárdnak jelenleg csak ezen egyetlen neve él, ekkép ismeretes országszerte azon különbséggel hogy némelyek Szegzárdnak, mások Szekszárdnak, többen Szegszárdnak, a 18 ik században pedig áltáljában Sexárdnak irták. — A' 3 ik pontra. — Az ó korban mint a közép Pannoniához tartozó romai telepnek neve Alisca volt; ezt vitatják Danielik és Haasz püspökök és Kubínyí Ágoston, hihető az ó korboli térképek után, — az utóbbi mégis Schőnvisnernek „Commentarius geographicus" czimű műve után. — A 4ikre Szegzárd I s ° Béla idejében már e névvel birt, és így már 1063 előtt. — 20 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 305
