Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

V. Ezen községnek lakosai legtöbben Kétyről származnak. — VII. Szárazd község határa csak 1000 catastrl:holdat tesz; az itt előforduló topographiai nevek csak localis elnevezések és semmi nevezetességgel nem birnak p. o. Szántóföldjei több apróbb dűlőkre van osztva, és igy neveztetnek Lachácker, mert a' dűlő közepén a' víz egy nagy árkot mosott Breitacker, ez minden szántóföldek között a' legszélesebb pár cella. Kipfelácker — Bergácker — mindkettő hegyen van. — Sándácker, mert homokkal kevert a földje. Wáldfeld, ném rég erdő volt még. — Hanfácker, itt minden évben kendert termeszt a' község lakossága. — Neufeld-acker nem régen osztatott fel. Berényer Wegácker, — Berénybe vezető út mellett. Szakadáther Wegácker, Szakadáthra vezető út mellett. Schnass ácker Haferácker és Wűrtung. A határnak egy része bozótból álló — mi is rétnek használtatik, külön neve nincs. — Szöllő hegye Gerenyási-nak neveztetik, mert ez a' Gerenyási határral határos. — Puszta, sivatag, üget, berek, erdő, rengeteg, zúg, tanya, csárda, major, szállás, rom, irtvány, halom, fensik, hegy láncz s. t. b. Szárazdon nincsen. Szárazd község határos: éjszakról Kapóssal, — Keletről Gyönk illetőleg Gerenyással; délről DBerényel nyugotrol Puszta Csernyéddel. —• Kelt Szárazdon 1866. febr: 7én Frank Jacab Haiszer János jegyző Biró SZEDRES Tekintetes Tolna megyébe, Soproni kerület, Dunaföldvári járásba kebelezett Szedres községe, mint a ./. alatt másolatban mellékelt szerződés mutatja 1839

ik évben, néhai boldog emlékezetű Tekintetes Bezerédi Bezerédy István Ur által alapíttatott. A községnek mindég csak egy neve volt, és csak Szedres név alatt ismeretes. A község 1839

ik évben kezdvén alapíttatni — már 1840

ik évben az anya könyvekben is Szedres név alatt fordul elő. A község legelső települői Tolna Megyei Szent Lörincz községből voltak — később a körül belől lévő pusztákból szolgálatukból elbocsáttatott vagy arra alkalmatlan egyének — úgy a távolabbi és közelebb eső községekből. A község eredeti és legelső nevét azon Szedres kerttől nyerte — mely az előtt a község területén létezett — de külömben a község jelenleg is elég bőven el van látva szederfákkal, mely is az itt tenyésztetni szokott selymeszetre nézve szükséges. Miután minden egyes lakházhoz 1—2 hold beltelek van csatolva — és sem legelő — sem kaszáló — sem szántó földel a község nem bir — semmi topographiai név elő nem fordul — a házhoz csatolt haszon vehető föld csak is kert név alatt jön elő. — Szedres község jelenleg 136 házból áll — lakosainak száma 650—700 — vallásukra nézve rom: cath: evang: és reformátusok — e két utóbbiak egyesültek — és csinosan épült ima házzal és iskolával birnak. Az uttzák nevei Látó uttza, mivel dombosabb helyen fekszik — Nagy Doroghi vagy posta uttza — Hidjai uttza — és Faddi uttza. a nyelv magyar. A község lakossága igen szegény — csupán napszámmal keresi élelmét, mellyet a körül lévő puszták birtokosainál feltalál, az egész község területe termő és terméketlen térben 200 holdat tesz ki. Minden évben selyem termeléssel is ioglalkozíR — a gubokat, a szomszéd Hidjai pusztán lévő selyem gyár igazgatósága váltja be. — A község területe kevés lévén — igen csekély anyagot nyújt a figyelmes vizsgálódásra — és csak e néhány sorba öszpontosithattuk Szedres községről létező adatainkat. Kelt Szedresen April 15én 1864 Lux (olvashatatlan keresztnév) Biro 303