Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
emlités tétetik arról is, hogy Merci Gróf az 1772 évben ezen község még birtokában lévén, a rá következő évben már Gróf Apponyi György neve fordul elő mint birtokos. — 6ik kérdőpontra: A falunak neve honnén származik nem tudatik, hogy régenten a Ráczok birtokában volt onnén tudhatni, mert 1650 éve körül a Rácz templom falai még fennálltak, mellyeken Rácz festmények látczattak, ugyan azon időben sírásás alkalmával találtatott az ember csontok között egy réz kereszt, mellyen görög betűk látczattak. — Továbbá az emiitett jegyzőkönyvben olvasható, hogy a falu mostani közepét képező nagy völgyet, hajdan sürü berek a falut környezi több domb és hegy pedig tisztán 100 esztendős tölgy és cserfából állott erdőség boritotta, hol az egész környéknek makkoltatása lévén. — 7 ik kérdő pontra. A határban előforduló topographiai nevek legtöbbjei figyelmet nem érdemlők, mivel azon irányról vagy útról veszik eredetöket, mely irányban a taj esik, vagy az ut a hová vezet. Egyébbiránt mégis vagyon a falu magaslaton egy kis völgyei ellátott Szingnevü szőllőhegy mely jól viszhangzik Érdekesebb lehet legfelyebb: a, Ratzenkirchhof ( :Rácztemető:) itt hajdan a Ráczok temetőik volt, a hónnétis elnevezését vette. — Közli Szakadáthon 1864 évi April hó 4ik napján Obenau Miksa Községi jegyző SZAKÁLY l ő pontra: Tolna Vmgye: Soproni kerület. Dombóvár. Tamási. — Tamási főbiroi hivatalhoz tartozik. 1862 évben midőn 1856t> an a' legelő különités megtörtént, — alakult két puszta az urasági téren (:a Földes Ur Herczeg Eszterházy:) az egyik puszta neve Tárkány (:parrag:) másik neve Ürgevár. 2. Csak csupán egy Szakái község. 3. Szakái községnek csupán egy neve volt mindég. 4. Több mint 100 éve ezen község létez Szakai név alatt, honnét vette e' nevet nyoma sehol sincs, hihető az akkor élő emberek nevezték el, történelme nincs. 5. Ezen Szakái község csupán magyaroktul népesítetett, mert azon ajkú. 6. Mindég csak magyarul beszéltek tudomás szerint. 7. Réteket illetőleg: Borzas. Malomhely, Cservölgy. Rétföld: Szántóföldek Sáska kereszt, Szilfa, Malomhely, Tárkány, Legelő: Parrag. Borjus kut, Lapos; honnét eredt a' név n tudatik. — van egy Kapós folyó, eredetét veszi mondják hogy Kaposvár tájékrul ered — Szakái község határos Regöl, Gyula Jováncza, Csibrák, Duzs, és Hőgyész falvakkal — Szöllőhegyei nyugotnak fekszenek. Kelt Szakálban April 19/864 Hajbo Ferencz Biro Kelemen Mihál esküt Mártony János eskütt Csánk Jegyző által SZAKCS A' Község neve Szakcs — csupán ezen néven ismeretes, — fekszik Tolna megyében — Dombóvári járásban — a' járási hatóság székhelye Tamási. Az anyakönyveken kívül semmimás okiratból ki nem tudhatni a' Községnek eredetét, — plébánia állitatott 1728 k évben. A' népesités valószínűleg a felső tót megyékből történt, mint több Családok vezeték neveiről következtethetni — egyébbárant a' mostani nemzedék el magyarosodván, a magyar nyelven kívül mást nem beszél, 's nem is ért. A' Község elnevezésének eredetéről semmi körülmény ki nemtudható. — A helység határában következő helyirati nevek fordulnak elő. a., Kanásztemetési dűlő: Szántóföldek — elnevezését nyerte egy kanásznak társai által azon tájon történt meg gyilkolásáról. — b., farkas berek: hajdan bozótos hely farkasoknak kedves tanyája; — most kaszáló.
