Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

7. A' község határos keletről Dadi puszta, Némedi község, és Gyánti pusztával, dél­ről, határos Pinczehely Mező város Dorog-pusztával, éjszak nyugottrol Kecsege, Fürgéd, Döbröntei, pusztákkal, és Felső Nyék községgel. Mezők; keletről Borzas, a' városon aluli délnek fekvő legelő részek, birka völgy, — Béndek óla, csúcsos hegy, csapás hegy, koppányi hegy nyugottrol, éjszaknak fenyves és borjú hegy; meg emlitetik hogy egy döbröntei erdő is van a' határában éjszak nyugottnak mely azonban a' Döbröntei pusztához tartozik, és ezen erdőcs­kében ily nevezések használtatnak, hosszú völgy, bandi hegy, kukoriczás oldal, egri tanya, az erdő közepében egy kis forás van. Végre van egy pokol gödör, mely régenten, ut volt, és pinczék is találtatnak benne. Dűlők. Víz melléki dűlő, kikoriczas parti dűlő, pusztai dűlő, határi dűlő, száraztói dűlő, ezen térségek Döbröntei pusztához tartoznak. Dűlők: A' községi határt illetőleg. Az Ireghi útra dűlő, Fürgedi pusztára dűlő, Kalapéri dülo, (és itt ezen dűlőben egy forrás van, a' mely a' határon végig folyik,) Tódor kúti dűlő, Rácz kúti dűlő. Pacskod-tói dűlő, Doroghi szölőki dűlő, midőn valaha még Dorog falu fen állott, ezen dűlőben szőlők voltak, — ugyan ott van egy Méhes völgy, a' hol valaha méh tenyésztés volt, most azonban föld, és rétnek használtatik. A' városon aluli erdőföldek, jelenleg mint szántó földek hasz­náltatnak, hideg völgyi; hosszú völgyi, pinczehelyi útra dűlő, és keletről borzási kis házasok által birt szántó földek. Dűlök a' Doroghi pusztán. Az öreg állási dűlő, asszonyrét, ezen asszony réti tér­ségen vannak az úgy nevezett Doroghi pusztai új épületek, — Teknyő hegyi, és harmados földeknek nevezett dűlő. Kovácsi Rét, és határi dűlő. Kaszálok. Az úgy nevezett Sio bozót nyugotti részén a' felső nyéki határtol kezdve a' város felső végéig, mely Döbröntéhez tartozik, itt egy pár év előtt igen neveze­tes tó, és nádlás volt, most azonban a' Sio vize rendeztetett, és kaszállóvá alakita­tott. Meg jegyzésre méltó az is, hogy még a' viz, és tóság megvolt a' városhoz közel, a' Tóti pusztai (veszprém megye) — határon, egy 9 kerekű ország szerte hírneves malom volt, de most haszonvehetetlenné lett a', köznép sajnálatára. A' Városon aluli keleti rész sio folyó mentében gyánti pusztához tartozó, de az Ozorai határban lévő alsó bozoti rétek, Doricza, Papszigeti, hajócsapási réteknek neveztetnek. Kaszállok. A' lakosokat ületőek. A' Fürgedi rétek, Dorogi rétek, egy ér, vagy is forrás viz hasítja a' réteket, és a' határnál délnek egy Bertók nevű féle malom létezik. Ráczkuti ere, Érmelléki, Bertók tói, Pacskodtói, és Doroghi szőlőki rétek, hihető régenten ezen tájakon viz állások és tavak voltak, melyekre csak ugyan vissza is emlékeznek. Kutak. A' felső éjszaki határ végen egy borjú kút, körtély völgyi kut, a' kis hegy alatt, kalapéri kut, csárda előtti kut, (a' csárda elpusztult) Táczi kut, Doroghi szölőki ikut, hideg Völgyi kut, hossziu völgyi kut, úgy nevezett Todoir fotós kut, Rácz kúti forrás, Konya forás kut, az alsó város végén délnek szentkút éri kut, csorda kut, borzási kut. Az elnevezés eredetét meg magyarázni nem tudjuk, mivel már ős időtől fogva igy nevezettnek. Szőlő hegyek. Három részben. Az elsőt nevezik alsó hegynek, keletnek fekszik, a' benne lévő völgyek, Rácz völgy, Horgosi völgy, Patkó völgy. Tükörcsös hegyi szőlő, többnyire jó minőségű fehér bort terem. A' másodikat nevezik, Kis hegynek, mely külön áll. — Bükköny völgy. A' harmadikat nevezik, Döbröntei hegynek, szinte külön áll — és éjszak nyugodtnak fekszik. A' benne lévő völgyek. Macska völgy, szénégetői völgy, Bandi hegy, kukoriczás oldal hegy, uj uti oldal, szürüs kerti völgy. Végre meg emlitetik: hogy a' Sio folyó víz a ; Balaton vizéből veszi eredetét, és az úgy nevezett Dádi, és Gyánti réteken keresztül hatolván, az úgy nevezett Doricza réteknél Némedihez közel a' kapós és koppányi öszve vezetett folyóba ömlik. Okmányokkal, és egyébb eredetiséget tartalmazó felvilágositassal nem szolgálhatunk. Kelt Ozorán Aprili 18. — 1864. Horvát Josef Biro Trombitás Mihály eskütt Kováts Josef eskütt Kovács György esküt Sáfrán László eskütt Gábor Ferencz esküt Miklós István esküt 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom