Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Vendel-Mohay Lajosné: Négy Babits-kézirat

Vendel-Mohay Lajosné NÉGY BABITS-KÉZIRAT A szekszárdi Babits Emlékház berendezését és gyűjteményének megalapozását 1965 szeptemberében kezdtük meg, s azóta rendszeres gyűjtőmunkával évről évre gyarapodik gyűjteményünk. A gyűjtés során a költő műveiben is szereplő könyvek, dokumentumok és eredeti bútorok mellett Babits-kéziratok is kerültek a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumhoz tartozó irodalomtörténeti gyűjteménybe.

1 Múzeumunk évkönyvében megkezdjük a kéziratok közlését, s mivel Babits Mihály műveinek kritikai kiadása még nem készült el, szeretnénk, ha némi segítséget nyújthatnánk azoknak, akik Babits műveivel behatóan foglalkoznak: életrajzírójának s a kritikai kiadás előkészítőinek.

2 I. Enyhe táj ez! Fesd elém hazámat! Első kéziratunk 1967 tavaszán került a költő családjától múzeumunk gyűjteményébe. A két, kissé megsárgult papírlapot a költő sógornője, dr. Babits Istvánné (újraférjezett Olaszy Sándorné) őrizte meg.

3 A papír széle első pillantásra elárulja, hogy a két lap valamikor összetartozott, középső behajtása mellett később kettévált, vagy éppen szétszakították. Megerősíti ezt a feltevésünket a költő középen látható feljegyzése, Gyergyai Albert kettészakított, de jól összeilleszthető telefonszáma is. E lapok mindkét oldalán Babits Mihály tintaceruzával írott versfogalmazványára ismerünk, melyet matematika képletek vesznek körül.

4 Mindkét papírlap kissé sárgult, foltos, elvékonyodott. A két részre vált papír mérete összeillesztve eredeti állapotában 332x221 mm. Leltári száma: 71.1, 71.2. A fogalmazvány mindig igen jelentős, akkor is, ha egy ismert vers variánsát jelenti, akkor is, ha csak töredék marad, hiszen az alkotás módját figyelhetjük, a költő műhelyében vagyunk. Az életműhöz tartozik már, amelyben min1 Gyűjteményünk 116 kéziratot, s mintegy 600 kötetet számlál, mely a család régi köteteiből, a költő műveinek különböző kiadásaiból és Nyugat-gyűjteményünkből áll. A kiállítást „Áll a régi ház még" (Szekszárd, 1974.) című tanulmányunk ismerteti. Itt őrizzük ezen kívül az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának letétjeként Babits Mihály és Török Sophie könyvtárának töredékét, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum letétjeként Babitsék otthonából származó relikviák egy részét. 2

E téren igen jelentős mű: Kardos Pál: Babits Mihály, Gondolat, 1972., melyet Gottesmann Dóra Babits-bibliográfiája egészít ki. A fiatal Babitsra vonatkozóan rendkívül fontos forrásmű Babits—Juhász—Kosztolányi levelezése, mely Bella György gondozásában jelent meg, nagyon gazdag jegyzetanyaggal (Bp. 1959. Akadémia k. 347 1.) 3 E helyen mondunk köszönetet dr. Babits Istvánné, Stockinger Györgyinek, szíves adataiért, közléseiért. '• Babitsnak pihenést, kikapcsolódást jelentett a matematika. Kéziratain, különösen a korai években gyakran találunk képleteket. Könyveiről írott vallomásában olvashatjuk: „Boldog idők,, amikor a fiatalság szabad napjaiból jutott még ilyen nehéz nyelv tanulására, ily súlyos torna tréningjére is! De a matematika nem csak nyelv és torna volt, hanem a látható élettörténet egyik fejezete, a szellemi kíváncsiság egyik korszaka". 255