Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gémes Balázs: A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században

ezért minden Heleken Magyar Országban, es azon Kivül, ezen Céhben Lévő, es incorporait Társaknak, es Mesterekk Gyermekej, ugy azokk Successori, mint mas bőcsületes Mester emberekk Magzati mindenektül tartassanak; azért nem csak bőtsüiletee embereknek hasonlitatthatnak, de meg minden Mester emberekhez is valamint azok neveztettnek. Azért mint bőcsűletes, es Tisztességes rendbűi Levők minden rendben acceptáltathassanak. Hogy ha pedigh ezen Articulusok elén valaki ellent állana, vagy Zúgolódna valahánszor ez történnék az mi Királyi Fiscusunkniak büntetés három (Marca ezüst ipso faoto adassék, -es 'mimt hogy. Huszonegyedser. Ezen Mesterek Kőzött sok féle pőrlések történnek, annyira hogy ezen a.ricu'lussok elén is fel táma'dnaík és az magok Comissiariiusokinialk, es Oelh Mestereiknek nem engedelmeskednek, és ez által nem egyébét hanem magok főlebb valóinak számlálhiatatílian nyughatatilansiagot tesznek, ezeknek el távoztatására KIVÁNNYUK MINK CSÁSZÁRI, és KIRÁLYI AUCTORITASUNKAT parancsolva lenni, hogy minden Urasságok, akár Kik legyenek nem csak a Mosonyi Districtusban lévő Társassághban valókon, de még eben lévő Mestereken is hatalmok légyen, hogy az Comissariusoknak, és Céh Mestereknek, minden alázatosságal ezen Céhben Levők engedelimeskedgyenek minden hivatalira elöl álilyamak, és ezen aírítáeülusok szerónt mindenekben punctumrul punctumra subjacealni tartoznak. Utolszor. Hamarságal Kőrűlvaló Vármegyékben, és Mosonyi Társasságon Kívül való Városokon és Falukon Ami Magyar Országunkban hogy ha 'annyira Számossaík volnának ezen Juhász Mesterek, hogy Magoknak Privilégiumot Ki váltani Kívánnának ; kiknek engedtetik az Mi Udvari Császári és Királyi Cancellariánkban ezekért Instálnyi mindenkor, ezen fő Céh Ládának pedigh nem különben Másoknak is tellyes seggel tiltatik ehbül, vagy miásbul mas Mestereknek fiérröil Ládát ne adgyianaik. Nos Itaque humillima huj us modi ante Latorum Magistrorum opilionum in praetacto Comitatu Mosoniensi Degentium. et Comorantium suplicationi Nostrae modo, quo supra porrecta Majestati Regia Benignitate ex audita Clementer, et admissa Preaenotatos Articulos Cehales, Praesentibus Literis Nostris privilegialibus insertos, et inscriptos, promissa Authoritate Nostra Regia acceptavimus, aprobavimus, roboravimus, ratificavimus, ac pro ante Latis Magistris opilionibus, Ipsorumque Posteris, ac Successoribus Universis perpetuo valituros gratiose Confirmavimus, et extradedimus, prouti acceptamus, aprobamus, roboramus, ratificamus, Confirmamusque, et extradamus; Salvo lure alieno, Harum Nostrarum Secreto Sigillo Nostro Minori, quo ut REX Hungáriáé utimur impendenti comunitarum vigore et Testimonio Literarum. Datum per Manus Fidelis Nostri Nobis Dilecti Reverendi Ladislaj Matyassovszky Episcopi Nitriensis Locique et Cottus ejusdem Supreni, ac Perpetui Comitis Consiliary Nostri et Aulae Nostrae per Hungáriám Cancellary in Civitate Nostra Vienna Austriae Die septima Mensis July Anno Domini Millesimo Septingentesimo primo. Regnorum Nostrorum Romani XLIV. Hungáriáé et reliquórum XLVII. Bohemiae vero ano XLV. Leopolduis IRODALOM Balogh István 1943. A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. Néprajzi Értesítő, 97—112. Balogh István 1959. Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethnographia, LXX. 291—312. Balogh István 1959/a. Szabolcs megye statútumai a pásztorok megrendszabályozására a XVIII. században. Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, II. 91—111. Banner János 1929. A békési pásztorok élete a XVIII. században. Szeged. Bojt Lajos 1933 A fej érvári őrkanonokság (custodiatus) birtokának története a XVII. század végétől 1833-ig. Budapest. Czakó Sarolta 1973. Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688—1740. Fejérmegyei Történeti Évkönyv, 7. Székesfehérvár, 7—48. Csatkai Endre 1959. Pásztorlevél a Bach korszakból. Néprajzi Közlemények, 4. sz. 292—294, Csatkai Endre 1569. Régi pásztorélet és a székesfehérvári juhász szegődtetés. Alba Regia, X. 173—174. K. Csilléry Klára 1973. A bútor- és világítóeszköz-gyűjtemény gyarapodása. Néprajzi Értesítő, 110—124. Ditz Henrik 1869. A magyar mezőgazdaság. Pest. Dömötör Sándor 1944. A mezőföldi pásztoremberek viseletéről. Ethnographia, LV. 42. Eperjessy Géza 1967. Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686—1848. Budapest. 13* 195