Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása. IV.

fal mellett húzódó csatorna csekély maradványa. A XIX. század első felében kialakított lábazat, járószint alatt láthatóvá vált a Megyeháza falának mélyre, a középkori járószint alá lenyúló alapozása. Ebben az alapozásban megfigyelhető volt a szelvény ÉK-i szögletének közelében három korábbi fal maradványa. Ezek közül kettő a Megyeháza É-i szárnyának helyén korábban álló földszintes épület előtti árkádos folyosó két pillérének alapozásával azonosítható, amelynek tervét — egy bővítéssel kapcsolatban készült — 1804-ből ismerjük (1—2. kép).

2 A harmadik, alapozásban látható falmaradványt az apátsági templom É-i kápolnája mellett feltételezett — írásos adatok, XVIII. századi felmérések és előkerült maradványok értelmezése nyomán — románkori kis templom Ny-i falának tartjuk. Ez az É—D-i irányú falmaradvány, az apátsági templom É-i kápolnájának Ny-i fala képezte a „D" szelvény ÉK-i szögletét a Megyeháza É-i falával határolva. Ez utóbb említett falak és az apátsági templom É-i fala által körülzárt területen az egykori járószintet keresve, süllyesztettük a terepszintet. Itt került elő 3—4. kép: A Megyeháza udvarának ÉNy-i szöglete (15. sz. sír) 2 £°f

ák károly : A szekszárdi apátság és a megyeháza története. In : Tanulmányok Tolna meqve törtenetéből VI. (Szekszárd, 1974.) 361. és 367. — Ásatási dokumentáció. 1970. 16-19. tábla. — BBAMÉ IV—V. (1973—1974.) 194. és 36. kép. 8 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 113