G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető
Mészáros Gyula A MÖZS-SZÁRAZDOMBI X—XI. SZÁZADI MAGYAR KÖZNÉPI TEMETŐ A. Tolna megyei Mözs község keleti szélénél húzódó alacsony domibíhát, az un. „Szárazdomb" (községi nyilvántartás szerint: Tolnai I. dűlő, 0242 tömbszám) keleti felében nyitott homokgödörben 1962 júniusának első napjaiban csontvázas sírokat bolygattak meg a homokot kitermelő mözsiek. Ugyanezen hónap 5^én Kruczler János földnyilvántartó az emberi csontokkal kevert, frissen lefaragott partomladékból nyitott bronz huzalkarperecet és ugyanilyen ékszernek kettétört példányát mentette meg, és küldte be a szekszárdi múzeumba (19. kép 3—4). Kruczler a homokbányászoktól arról is értesült, hogy az egyik kidobott váz mellett 3 vas nyílcsúcs is feküdt, teljesen eloxidálódott állapotban. Esetleges korábbi leletek sorsának felderítése erdőkében megkerestük azokat a mözsi tsz-tagokat, akik a homokgödör megnyitásától kezdve részt vettek az anyagkitermelésben. 1 A tőlük nyert adatközléseket egybevetve, a megbolygatott temetőben, a múzeumi ellenőrzés időpontjáig 8—10 sír — közöttük lovassír — pusztulhatott el, melyekkel bronz karperec, nyílhegyek, agyagedény estek áldozatul. Ismeretlen maradt azonban, hogy szőlő- és gyümölcsfacsemeteültetéskor, valamint ugyanezen növények kiforgatása alkalmával, végül a dombhát lefaragása során, hány sír semmisülhetett meg. A múzeumi leletmentő ásatást megelőző terepbejárás Július 9-én a Szárazdomb szántásain terepbejárást végezve, ott mindössze néhány jellegtelen, őskori cserépedény-töredéket és X. századi típusú magyar, nyitott bronzkarperecnek deformálódott fél töredékét találtuk (19. kép 5). A homokgödör rétegszelvénye (az É—D-i, nyitott partprofilban): 1. 20 cm vastag, szürkésbarna színű, recens humusz. 2. 30 cm vastag, feketésbarna, őskori kultúrréteg, a felszínen látottakkal azonos, gyéren elszórt durva őskori agyagedény-töredékekkel, pattintott kovapengékkel, helyenként finomabb iszapolású, de szintén őskori, szabad kézzel formált edénymaradványokkal (18. kép 1—10) és faszén nyomaival. A kultúrréteg mélyebb részein a 60 cm-es vastagságot is meghaladta (pl. a B jelzésű őskori gödörnél; 1. 1. sz. kép). 3
