G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

43. Homok-dombi — sandhügel rétek. 44. Falumelletti, rétek ortnächste Wiesen. Mind ezen felsorolt terűségek fekvése, alig észrevehető domborodással inkább síksághoz hasonló; fensik terjedéssel. A községi határos szomszéd területek: a, keletről Tolna; nagyobb részben (kivéve rétségeit) magasbb fekvésű „Romanis-alta — rippa innotait. — Itt vivtak a Hunok nevezetes győzelmet, — a Romaikon: mind két részről egyetemben 600,000 hadász lévén; itt láthatók a duna — leapadással azon vár romjai — közvetlen a part alatt: hol Mátyás király egykor éjszakázott — midőn János fia született, — Széchi Dénes kérdést intézvén hozzá: hogy melly névre keresztelja azt; — nevezetes II. Lajos 1518

lk országgyűléséről; még arról is hogy II. Lajos 1526 mielőtt a Mohácsi csatára kelt, itt töltött több napokat a csapatok bevárásában — s talán utolsó éjszakáját is; — végre ismeretes, mielőtt a Duna Bogyiszló felé elásatott: a viza halászatról. — Előbb Gróf Festetics

nek most B. sina birtoka. b, Nyugotrol : Agárd községe melynek fekvése egyenes részint dombos — a Szegzárdi uradalomhoz tartozik. c, Éjszakról nyugot felé: Kajmád-puszta; rónafekvésü. — B. Sina most birtokosa. d, Éjszakról: Simonmajor, s fáczánkert — egyenes, felváltva dombos fekvésűek. B. Sina birtoka. e, Délről: Szegzárd „Romanis- ad Sex aras" — mások szerint: Zewkszárd, v. Zögzár — a fundatore Béla calvo, qui et colore brunus erat. — másként: a Benczék egykori kolostoráról „Barna zárda" — mellyet I. Béla alapitott 1061 körül; — ki szinte ott temetkezett is. — Hajdan jeles kiváltságokkal birt Szegzárd, minőket, II. lajos 1518

ban megerősített; — de ma már elenyésztek. — Szegzárd — vörös boráról hires. — Fekvése dombos, jelentékeny hegyes, — a duna felé terjedő fekvése kies róna. szerzetté Mőzsön 19/4 1865. Pápay István mp jegyző Klémm Keresztély biró. Vig András esküdt Doszpod András esküdt Schauber János " Doszpod Ádám PH. MUCSFA Mucsfa ist beiläufig um das Jahr 1720 von den Familien aus Hessen und namentlich dem sogenennten Odenwald angesiedelt worden und hat den Namen nie anders als Mucsfa erhalten. 1. Mucsfa liegt im Ungarlande im Kreis jenseit der Donau, im Komitat Tolna, im Völgységer Bezirk, im Stuhlbezirk Bonyhád und zwar in der Gegend von Bonyhád westlich an der Grenze Baranya und ist bloss unter den Namen Mucsfa bekannt. 2. Mucsfa lebt nur auch jetzt noch einzig und allein unter dem Namen, und ist in ganzer Ausbreitung ländlich bekannt. 3. Mucsfa hatte vor Zeiten auch nur diesen Namen, wurde aber oft von Unwissen den Mucsvár geschrieben. 4. Die Gemeinde wird von dem Jahr 1720 her genannt. 5. Die Gemeinde wurde von deutschen Familien aus dem sogenannten Odenwald aus dem Fürsstenthum Hessen, Hamburg angesiedelt. 6. Von dem Ursprung des Namens und von seiner Deutung sind weder aus alten Sagen und Nachlässen noch aus geschriebenen Denkmählern Spuren vorhanden. 7. In dem Gebiele des Hotters der Gemeinde Mucsfa befinden sich zahlreiche topographische Benennungen welche folgendermassen lauten; als Ortried, Löser, Krautgärten, Wiesenlöser, Sperlingbaum, Aparerhöh, Ratzenthäler, Abtuen, Langstrich, Grosse Batschkerriemen, Neuestücker, Vorder und Hinter klein, Krabucher, Gross und klein Csókafő, Waldäcker, Vejkerhöh, Bergstückl, Grossacker, Kässbückl, 337