G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
KOCSOLA 1. Kocsola község, Magyar és Német ajkú lakosokkal, kiknek száma 1819 — Tolna Megyében Dombóvári járás, a Főbirói hivatal Tamásiba van. Megyei központi hely Szegszárd. — 2. A községnek országszerte ismeretes neve csupán Kocsola. 3. Más nevezete a községnek nem ismertetik. 4. Hogy mikor emlitetik a község legkorábban nem tudatik. 5. Hogy honnan népesittetett nem tudatik. 6. A község neve eredetéről köztudomásból, hagyományból irott v. nyomtatott emlékekből mit sem tudhatni. — 7. A község határában előforduló topographiai nevek következendők. Szántóföldek — Feketeberki — Ország Uti, Dombóvári Uti, Leperdicser, Keresztfai, Czinczaberki, Cserfai, Ágosi, Szentegyházi, Cser allyai düllők. Erdő. Keskenyi, Pogányi, Visnyai Állás, és Túri. — Szöllő, — Pogányi és Öreghegy. — Rétek Méhesek. — Feketeberki, Ágosi, büdöskuti, Szentegyházi, és pogányi. — A község határos éjszakról, Kónyi községgel, keletről Gyulajováncza, délről Dalmand, és Leperdi pusztákkal, mellyek Fmságu Herczeg Esterházi Pál Tekintetes Dombóvári Uradalmához tartoznak. Kocsolán Apr. 13 a 864. Kovách Schmidt Miklós biro x Jegyző Balogh Jósef eskütt x KONYI isre Konyi község Tolna megyében kebelyezett Dombóvári járáshoz tartozik, a Megye Székhelye Szegzárd, a járás székhelye Tamási mezőváros. 2 r a A községnek egy neve él jelenleg „Konyi" ezen a néven ismeretes minden más mellyék név nélkül, magyar ajkú nép lakja. 3 r a Hajdanában igen régen „puszta Konyinak" neveztetett, ezen nevezet hihető még azon időben használtathatott, midőn még a mostani Konyi községben templom és plébánia nem létezett s mint Herczeg Eszterházijak ősi régi birtoka lévén puszta lehetett. 4 r e Hogy a község voltaképpen mikor nyerte nevezetét ezt valósággal nem tudhatni oly régen volt, — annyi való miképp 1721 ik évbe már a jelenlegi Konyi községben plébánia templom és matricula létezett, ez hiteles adatból van merítve — de ezek előtt hajdanában emberek emlékezetét meghaladó idő előtt Konyi plébániához tartoztak a szomszéd, körüllévő falvak u. m: Kocsola, Pari, Üregh, Tengőd, Szakts, Értény s több községek és puszták — a templom és plébánia 1721 előtt nem a mostani helyén létezvén, hanem a szomszéd Kocsolai községgel déli részén határos, és a mostani Konyihoz 1 ora járásnyira lévő rengeteg erdőben kebelyezett úgynevezett ,,Tur"-ban lehetett, hol hajdanában a Vörös barátok lehettek, ezek clastromjának helye temetkező hely, sőt nagyszerű kertjük kerítésének helye, még mai napig is észrevehetőleg meglátszik, és találkoznak oly éltes emberek a községben kik álitják, miképp gyermek korukban ezek előtt 50, 60, évvel csak, azon helyen több gyümöltsfák léteztek az erdőben, mellynek szelíd, jó gyümölcséből ettek is. 5re Mint fentebb is érintve van, hajdanában igen régen midőn még puszta lehetett s mikor még „puszta Konyinak" neveztetett urasági birtok volt Herczog Eszterházi Ozorai uradalmához tartozott, tehát hihető miképp Templom és plébánia alakulta után, s körüllévő falvakból, de leginkább az urasági pusztákról beköltözködött cselédség által népesült. 6 ri a A község nevének eredetéről — minthogy igen régi köztudomásbol misem tudható, írott hagyományból tudható az is, hogy 1721. évbe már matricula létezett, melyben már mint „Konyi" község említtetik. 7 re A község határában következő topographiai nevek léteznek u: m: Szántok, berek rétek, legelők, erdők, szöllők, forrás patakok, kut, kertek. Szántóföldek a községtől éjszaknak felfelé „Okrádnak" neveztetik, határos Értény község és Muti pusztával, nagyok része ezen nevezet alatti szántóföldnek róna, agyagos s kevés homokkal mérsékelten össze kötött talajjal bir, igen jó 324
