G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
KURD Az í ső Pont: Kurd falu — Tolna megyében Dombóvári járásban. 2. Vegyes lakossággal 684. magyarajku, 704. németajkuak — 3. A Török idő alat Gardfalva, Sütvény, és Lázfalukbol alván, most honnan vette légyen a nevet? Kurd — homályos; — hihető a sáncztol, mellyet a Török felhányatott a falu előtt — a Basának neve volt Kurd. — 4. Még az 1747 iki évben e falunak neve vala Gardfalva — ezután amidőn a Kaposvizen innen szálták — Kurd lett. — 5. Regenten totók lakták, Ráczok, és magyarok, — a Totók most már megmagyarosottak, az 1800 iki évben jöttek a szomszéd falvakból németek, 70. ház közül majd 20 hellységböl jöt Szálo. — 6. Hagyományból annyit tudni, hogy a mohácsi veszedelem előtt és a Törökjárma alat, e falu 3. volt : a Sütvényt a Magyarok lakták — b. Gardf alvát a Totók. Lázon a Ráczok — melly 3. helly egymáshoz közel vannak, és a határt képeszik az utczák, a némely mezők most is tótnyelvü hangúak um: Zsabatz — Ágóba — Ulliska. — 7. Kurd fekszik a Kapós folyó bal partján, szántó földjei, és rétjei kies róna egyenes földön, a hol van a Sütvényi erdő, valaha gazdag Szarvas — Dámvad, és őzekkel — sok vad disznókkal, most már Puszta — és it a vad már ritkul. — A Kaposvizen tul az uj Kurd Puszta a Szép bozótságu rétel, itten van a Töröterdő — Lázi völgy, — Bucskó hegy — Hidegvölgy, és Puskási hegy — a Szőlő hegye, mellyen igen jó vörös bor terem — Angol honban is esmérős — a Külföldre is viszik — a Lázi erdőben még őzek Szarvasok találtatnak. — A mezőn nevezetes a Sánczi düllök, a hol a régi török ut nyomai láthatok — mellyen a Török a Kurdi Sánczbol a Döbröközi — Regölyi — és Törökkoppányi Várba járt. E falunak elöbbeni lakosai lomhák — halászatból éltek, a Kapós bozótság tele volt hallal, és rákokkal, most igen szorgalmatos — és virágzik a marhatenyésztés — szép lovak neveltetnek — termesztenek kendert, — dohányt — Búzát, — tengerit — és Szénát, — és egész Csinos helyen fekszik Kurd — ritkán sáros. — Napkeletről határos Csibrák és Mutsi —: Délről Baranya Megyei Mekényes faluval, és Döbrököz Mezővárossal. Nyugotra: Sütvényi — Sverigattya Hajagos, Dalmandi gazdag pusztákkal, Éjszakról Gyula Jováncza, és Szakály falvakkal. — Határát a Kaposi folyó hasit ja, mellyet egy ll 1 / 2 öles hid egyesit. — Kurdon Április 18án 864 Komaromi Josef Biro Geri jegyző. KÁNYA E község Kánya, fekszik Tolna megyében Dombóvári járásban és 1. tartozik Székhelére nézve Szegzárdhoz. Lakóssai mind magyarok; és Romai Cathalikusok, Templomjuk épült 1834 be plébániává alakitatott 1789 be . Szomszéd faluk mellek környezik, keletről Tengőd község, délről bati malom — Bedegh, és Tótkér községek Tolna Megyében, Nyugottrol, Somogymegye határszéle és itt Németh Egresfalu; éjszakról szinte Somogymegye határ széle — Tabb mező várossal; mely város 4. országos és rendes Szerdai hetivásárokkal van felruházva. A gabna kereskedés ebben nagyban űzetik. Kánya község egyenes helyen dél és éjszaknak fekszik. Nyugotrol Pusztaiföld nevezetű kishegy sáncz környezi — ez jelenleg jó termő Szántóföld, hajdanában falu volt, és Aranyos kannának neveztetett, a régibb emberek állítása szerint ezen névtől vette községünk jelenlegi kánya nevét. 2. Községünknek jelenleg csak egy neve van Kánya és ezen egy neve bir egyedül tájismerettel. 3. Kánya községünk legkorábban említtetik 1707 tö1 mert ezen évben nyerte urbériségét — az előtt árendások voltak a lakosok s földes Ura volt az üdőben — Nagy Aponyi Aponyi Lázár. Későbben 1735. földes ur volt Kenessey István, ez adta ki az ugy nevezett — Remetei és Csepögei kányái Szöllőhegyek ártikulussát 1735 be saját névaláírásával — melyből adatul szolgál hogy a nevezett Szöllö hegyek még 1735be plántáltattak. 320
