G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

7. A' község határában előforduló többi topographiai nevek? A község határával együtt fekszik — Keletről Paks 's Gerjen, Nyugatról Tengeliczi puszta, Délről Fadd Északról Paks 's Földesi puszta közt. A' községből kiindulva nyugatról van egy magas domb, mely Várdomb nevet visel, hajdan a' kurucz háborúba ágyú telepek voltak rajta, sáncza mai napig is kivehető. — A' mellett van a Gyöpkerti dűlő — hajdan kertek, most szántóföldek, Kender földi dűlő hajdan kender földek, most búza termő földek északról a' paksi határ mellett. Hosszúdűlő nevét hosszúságától vette, szántó földek. Györkönyi dűlő nevét a' Györkönyi úttól vette. Ezen dűlőben van egy 600 holdas puszta t. Visolyi Gusztáv és Jenő uraké, itt van egy kis erdő — kereszt erdő — legelő 's szántó föld — ennek szomszédságában van a Hegyeki puszta t. Szeniczey Fe~ rencz úr birtoka, ezen pusztában van a' Széles hegy nevét szélességétől kapta, most szántó föld. Czimpa völgy legelő, Mélyállás nevét mélységétől vette, legelő, Túri állás nevét Túri gulyástól vette, legelő, Csárda hegy, hajdan itt csárda volt, most legelő, e' mellett nyugatról vannak a' Szőllő hegyek Tengeliczi puszta mellett, — innen keletre fordulva van a' hármasdűlő hajdan ezen dűlő három dűlő volt, neve hármas dűlő maradt, szántó földek. Ezen dűlőben van a' Rácz kút, mit hajdan Ráczok építettek, e' mellett a' Sáskás dűlő nevét a sáskáktól vette, ezen a' helyen verték 's temették el a' sáskákat, szántóföld. Következik keletfelöl az országútra dűlő szántóföldek, ittvan az ebédlátó hegy, nevét az ebéd vivőktől vette. A község mellett van a' lencseföld dűlő hajdan itt lencsét termesztettek, most búza termő föld, ezen dűlőnek déli részén van a' Jancsárdomb hajdan ezen helyen épületek 's erősségek voltak, a' törökök által leromboltattak. — Nasicza ingoványos, 's mocsáros legelő 's kaszálló a' Faddi határ mellett, — e' mellett van a Tormási dűlő hajdan e' helyen sok tormát ástak — nevét a' tormától vette, most kaszáló és szántóföld. — Keletről van a' faluhelyi dűlő — hajdan itt falu volt, most kaszálló és szántó föld, ezt követi a' Körtvélyesi dűlő hajdan erdőség 's sok vadkörte volt e' helyen, most kaszálló és szántó föld. Északnak menve Paksi határ mellett van a' Német gyermek halála, hajdan mély vizeses hely volt 's e' helyen holt bele a' vízbe egy Paksi német gyermek, 's nevét ettől vette, most kaszálló, e' mellett az öreg tökös hajdan víz állás volt, s' vizi tököt termet, most nádas, öreg nyilas a' Paksi határ mellett, ezelőtt nádas, most kaszálló, itt van még a' Szarvas sziget hajdan e' helyre Szarvasok jártak legelészni, kaszállorét, Zsellér sziget hajdan a' zsellérek kaszálloja volt, most is kaszálló és legelő. — Kelt DSzt Györgyön 1864 Martius 31

énPintér Pál biro DUSS 1. Duss fekszik Tolna vmegye Simontornyai Járásában. 2. E helységnek csak egy neve vagyon, Duss, mellyen ismeretes országszerte — egykor itt termett jó dohánya után. 3. Hajdan is tsak Duss-nak neveztetett, e név azomban ugyan egy időben külömbféleképen Íratott — Duss, Duzs, Dus, sőt Dos-nak is. 4. Ezen helység régiebb időkben is népesítve volt (Koller Hist : Eppisc : 5 Eccles) czimü munkájában is előfordul mint helység mellynek tulajdon papja volt; így a) Joannes — sacerdo

s de Dus solvit 3. banales titulo décima papalis. 1334. b) Andreas — sacerdos de Dos solvit 5. banales. 1335 5. E község azomban elpusztult, mikor? nem tudatik, 1741ben gróf Mercy, kinek uradalmához puszta Duss is tartozott, azt újra benépesitette. Franconiábol bé vándorlót németekkel, kik minyájan katolikusok lévén a Högyészi plébániához tartoznak. E község határában még 1764

t)en egy Templom rom volt látható, az említett évben a Dussiak templomot építeni akarván, folyamodtak az Egyház megyei hatosághoz, hogy engedtessék meg nékiek e Templom fundamentumában lévő köveket, valamint a még földön felüli 2. láb magas, és 3. láb hosszú romnak köveit e végre felhasználni; mi meg is történt. Ma Gróf Apponyiak birtoka. Eibach Mihály jegyző *** 298