G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

Az ismertetett sírtípussal ellentétben a temető Dk-i sarkának kisebb sírcsoportjára pedig éppen a felnőtt sírok rendkívül nagy méretei jellemzők. Ezek a sírok az eltemetett egyének testméreteihez viszonyítva túlméretezettek. Nevezetesen: a 20. férfisír fenékméretei: h.: 245 cm, sz.: 100 cm; a 22. női sírnál: h.: 220 cm, sz.: 100 cm; a 26. női sír méretei: h.: 220 cm, sz.: 90 cm. Még a 23. gyermeksír is túlméretezett itt, a temető többi, hasonló korú sírjához arányítva: h.: 150 cm, sz.: 74 cm. A temető többi, felnőtt nagyságú sírjainak átlagos fenékszélessége 65—70 cm között mozog. Ennél a nagysíros csoportnál a sírgödrök sarkai annyira lekerekítettek, hogy közelebb állnak az ovális, mint a téglalap formához. Ez a sírtípus az egész temető további területén még csak két sír esetében fordult elő, egymástól nagy távolságban, de nem az előbbiekhez hasonló széles változatban (39. és 85. sírok). A délkeleti nagyméretű sírok csoportja kivétel nélkül nyújtott karú vázakat tartalmazott. Ez a temetőrész sírmellékletekben szintén szegényes. ívelt végződésű sírokat találtak hazánk területén még Páli X. századi,

2 és Halimba-Cseres,

3 valamint Zalavár község X—

XI. századi temetőjében, utóbbinak csak korai szakaszában.

4 Megállapíthatjuk, hogy a mözsi temető sírtípusainak zöme nyújtott téglalap, kisebb része megközelítően ovális. Ezektől eltérő, egyedi típus csak ritkán fordul elő a 89 sír között. így a 74. női sír fej felőli (Ny-i) vége lekerekített, ellentétes vége sarkított. A 41. és 78. sír esetében viszont megfordítvaa sírgödör lábak felőli végét alakították kifelé ívelő formára. A 75. sír fa,lkiképzése kaptafa alakú. A 7. és 81. sír két hosszanti oldala egyirányban, párhuzamosan ívelő, így a sírok hossztengelye görbületet mutat. A 8. sír hosszanti falai középen — golyvaszerűen kifelé ívelődnek. Valószínű, hogy a szokásostól eltérő sírtípusok kialakítása nem volt mindig szándékos. A sírforma kiszabását ilyen homokos területen, mint amilyen a mözsi Száraz-domb, nem egyszer clZ HS cl S közben beomladozó talajrétegek határozták meg. Szándékosság, céltudatosság látszik azonban a sírfenék padozatának különböző alakzatú kiképzésében. A mözsi temetőben a sírok fenekét általában simára nyesték, de nem mindig vízszintes iránytartás mellett. Sírfenéktípusok : 1. Vízszintesre gyalult fenekű sírok száma: 56. Ebből csecsemősír: 4, gyermek: 35, serdülő korú: 3, nő: 12, férfi: 2. 2. A fej felől magasított fenekű sírok száma: 23. Ebből gyermek: 7, nő: 7, férfi: 9. 3. A fejnél párnaszerű, magasító alátét: 2. Mindkettő női sírban (32., 43. sírok). Ilyet kell azonban feltételeznünk a természetes fekvésből erőteljesen kibillent koponyás vázaknál is. 4. A két sírvégtől a középrész irányában fokozatosan lejtő fenekű sírgödrök száma: 4. Ebből gyermeksír: 2, női sír: 2. Ez utóbbi típusú sírokban a medence fekszik a legmélyebb ponton, így a törzs és a lábak magasabbra kerülve, tompaszöget zárnak be. 5. A sír fenekét teknőszerűen vájták ki három esetben. Ebből egy férfi (27. sír), kettő női sír (9., 22. sír). 27