G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez

IL Az anyavári uradalom elidegenített birtokainak visszaszerzésével kapcsolatos birtokjogi feljegyzések és az uradalom 1626. évi urbáriuma a) Feljegyzés az anyavári uradalom sorsának alakulásáról a XVI. században és a XVII. század első évtizedeiben Memóriáié Anyavára Bodó Ferenché volt, kinek leányától való gazdám aszonnak

1 az anya, Bayony Soffya és Bayony János,

2 és az Bayony János chak az anyaváry jóság kedvéyérth Sigeth várban jütt lakny, az holott elis veseth meg vételekor.

3 Az táyban az jószágis az pogánság myatt elpustolth, hanem wdeő jártán meg kezdet épülny/

1 és mivel gazdám assonnak az anya, Bayony Sofya Egerben meszi lakoth, nem láthatóin jól hozzá,

5 azonban az ottan közel való végházbeliek ky égikben, ky másik1. „gazdám ázzon" = Bosnyák Tamás felesége, Kenderessy Mária, aki a Bajony- és a Kendereissy-örökséget hozta magával a házasságba. Lásd: Matunák Mihály, Magyarbéli Bosnyákcsalád története. Körmöcbánya, 1895. 22—23. 1. 2. A leszármazás rendje — az Anyavárát és tartozékait érintő részben — a következő: Bodó Ferenc Bodó Anna Zsófia Pástztóhy János -Kenderessy Boldizsár Serényi Mihály .3 Az 1543 óta a hódoltsághoz tartozó Anyavára tartozékait az 1550-es évek végén Horváth Márk kapitány Sziget várához foglalta (OL. E. 156. Magyar [Pozsonyi] Kamara Archívuma. Urbaria et Conscriptiones. Irregestrata. Fasc. 7. Nr. 24.). Szigeten gyülekezett a környéken birtokos nemesség te, mert csak a várőrség segítségével volt lehetősége arra, hogy elidegenített birtokait visszaszerezhesse, lakóikat pedig adózásra kényszeríthesse. Ezért költözött át ide Bajony János is Bihar megyéből, ahol a Bajony család törzshirtoikai feküdtek. 1564. április 28-án testvérével, Istvánnal együtt visszavonta az esztergomi káptailan előtt azit a szerződést, amellyel korábban Anyavára és tartozékai felét Zrínyi Miklósnak vallotta (Géresi Kálmán, A nagy-károlyi gróf Károlyi csaűád oklevéltára. HL Budapest, 1885. 351—353. 1.). Az uradalom helységei 1564-ben már mint Bajony János és Allia Kristóf birtokai szerepelnek a dicallis öszszeírásban (Horváth J. Gyula—Tímár György, XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). Baranyai hely történetírás. A Baranya megyei Levéltár évkönyve. 1972. pécsi, 1973. 78., 83. i.), s ennek megfelelően a helységneveket már nem találjuk a szigeti vár 1565-ös vizsgálatának anyagában (Hofkammerarchiv, Wien. Vermischte ungarische Gegenstände. Konskripzionen. Fase. 3. Konv. 42/A.) Bajony valóban Sziget 1566-os ostromakor halt hősi halált (Nagy Iván, Magyarország családai czímerekkel és leszármazási táblákkal. I. Pest, 1857. 92. 1.). 4. Értsd: a puszták kezdtek újranépesülni. 5. Értsd : a nagy távolság miatt nem védhette meg a jogtalan foglalásokkal szemben. I . Bajony Benedek , Ferenc István János Katalin Kenderessy Mária Bosnyák Tamás 271