Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
K. Hankó Ildikó–Kiszely István: Mesterségesen deformált kora-népvándorláskori férfikoponya Tamási–Adorjánpusztáról
K. Hankó Ildikó—Kiszely István: MESTERSÉGESEN DEFORMÁLT KORA NÉPVÁNDORLÁSKORI FÉRFIKOPONYA TAMÁSI-ADORJÁNPUSZTÁRÓL BEVEZETÉS A lelet 1964 tavaszán került elő Tamási-Adorjánpusztán (Tolna megye,) az „Új Élet" termelőszövetkezet gépparkgarázsának építésekor, egy kisebb homokdombból, mintegy 200 méternyire a vasútállomástól, kb. 250 cm-es mélységben. A földgépek egy jómegtartású koponyát hoztak napvilágra, amelyet Németh József bérelszámoló azonnal beszállított a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumba. A helyszínre Kiss Attila régész szállt ki, de további leletekre nem bukkant. A munkálatok során további leletek kerültek elő; ezeket azonban nem őrizték meg. Németh József szóbeli közlése alapján tudjuk, hogy a leletek között volt egy sima, kétoldalt fogazott, középen szegecselt csontfésű, valamint kis kerek, fekete (valószínűleg bepecsételt) edény. A lelőhelyről mindössze egy jómegtartású, állkapocs nélküli koponya került a múzeumba. A koponya, mely nagy mértékben mesterségesen deformált, hamarosan a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum kiállítási vitrinjébe került. A leletet dr. Mészáros Gyula múzeumigazgató, 1969 őszén adta át feldolgozásra, itt mondunk köszönetet ezért. A lelet nemzetközi és magyar régészeti és embertani jelentősége egyaránt nagy. Olyan történeti korból származik (kora népvándorláskor), amely ethnikumainak szétválasztásában a deformált koponyák igen jelentős szerepet játszanak. Részletes antropológiai feldolgozását az is indokolja, hogy e lelet Magyarország egyik legnagyobb mértékben mesterségesen deformált, jómegtartású koponyája. Dunántúl déli részéből került elő, így összefüggéseket mutat számos más, e területről előkerült lelettel (Hird, Szekszárd-Palánk, Szekszárd, Regöly stb. 2 > " 2/ '33 . E cikk a Tamási-Adorjánpuszta-i mesterségesen deformált koponya részletes adatközlő leírását foglalja magában, adatokat szolgáltat egyrészt a Nemeskéri-Kiss szerkesztésében készülő magyarországi makrokephal leleteket összefoglaló munkához, részben pedig Magyarország kora népvándorláskori ethnikumainak tudományos vizsgálatához. Fontos továbbá e lelet Közép-Európa germán-kutatása szempontjából, valamint a koponyák mesterséges deformációját művelő nép ethnikumának vizsgálata szempontjából. A közeljövőben megjelenő összefoglaló munkák miatt e cikk nem tartalmazza a lelet nagyobb ethnikai összefüggéseinek vizsgálatát. »• 67