Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
K. Hankó Ildikó–Kiszely István: Mesterségesen deformált kora-népvándorláskori férfikoponya Tamási–Adorjánpusztáról
ban tekintetbe a deformációk módját, hiszen más-más deformációs mód más-más irányban alakítja a koponya, különösen a parietális tájékot. Jelzőjük alapjául a glabella—inion távolságát viszonyítják a basion—antibasion távolsághoz: glabella —inion X 100 basion-antibasion Ez alapján a következő kategóriákat állítják fel: kismértékben deformált koponya (hypomakrokran) : X—89 közepesen deformált koponya (makrokran): 90—99 nagymértékben deformált koponya (hypermakrokran): 100— X A Tamási-Adorjánpuszta-i koponya Oetteking—Ginzburg—2irov-féle jelzőértéke: 106,71 (159 X 100 :149), azaz hypermakrokran: 100 — X3. Ginzburg 10,23 a homloknak német vízszinteshez viszonyított hajlásszögével is jellemzi a mesterséges deformáció jellegét és a következő kategóriákat állította fel: laposhomlokú makrokephal koponya: X —60° gyengén hajlóhomlokú makrokephal koponya: 60°—75° erősen hajlóhomlokú makrokephal koponya: 76°—85° meredekhomlokú makrokephal koponya: 86°— X A homlok hajlásszöge azonos a Martin 32/a mérettel, a homloknak Mollison-féle tangentialis szögével, ami az Adorjánpuszta-i lelet esetében: 48°, azaz a koponya igen nagy mértékben laposhomlokú. E felosztás a deformáció egyik jelzőjeként fogható fel és nem, mint önálló deformációt meghatározó adat. Egyaránt nagymértékben függ a deformáció módjától és mértékétől. 4. Oetteking 10,2! még egy szögméretet állított fel a mesterséges deformáció mértékének kifejezésére. Ez a méret: a basion—antibasion tengelynek a német vízszintessel bezárt szöge. Ez is inkább a deformáció jellegét adja vissza. Hátránya még, hogy a normába állított koponyán a szögmérővel az antibasion-pont meghatározása nem mindig egyértelmű, így az egyes kutatók által mért szögek kisebb eltérést mutathatnak. E szög jelen esetben: 71°24\ Ethnikum kérdése A magyarországi makrokephal koponyák a kora népvándorláskor egy részéhez, az ún. ,,hun-korszakhoz" (longobardocentrikus szemlélettel: praelongobard lakossághoz) vannak kötve. A leletek kora a IV. századtól a VI. század első feléig datálható. Hogy a kora népvándorláskor „hun-korszakának", vagy az ezután következő évtizedeknek mely népéhez köthető egy melléklet nélküli „torzított" koponyájú lelet, az régészetileg éppúgy problematikus, mint antropológiailag. Néhány nép azonban kizárható a lehetőségek sorából. 6 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 81
