Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Kiss Ákos: Mattioni Eszter művészete

sötét mélyéből, jelképes teréből nőalak emelkedik elő az élet, az ismeretek szőlőindájával. A hárfázó nőtípus szépvonalú megoldása Mattioni Eszter művészetének már ismert eredményei közül való. A páthosszal teljes szimbolika itt is arra figyelmeztet, hogy ez az elsősorban falakra kívánkozó művészet mennyire képes jelenünk emelkedettebb gondolatainak, eszméinek a megelevenítésére. A Kis-Royal étterem 1968-ban elkészült fali dísze magyar vigasságot ábrázol, a dunaújvárosi alkotás továbbfejlődését látjuk itt. A háromdimenziós térképzés meleg, mélytüzű színekkel párosultan valósul meg; a remek olasz kőzetek, üveganyagok mellett itt helyt kapott hazai nemeskőzetünk, a májszín-rózsaszínes gerecsemárvány is. A hímeskövek feletti csupán áttekintő seregszemle után vessünk pillantást készítési módjukra is. A hímeskő, amint fentebb érintettük, a márványzúzalékból előállított, színezett műkőből történt kezdetei után természetes nemes kőzetfélékből készült, üveg (részint arany) mozaikszemekkel, üvegrögök metszetlapjaival, gyöngyházzal elegyítve. Akár az ókori mczaikművek némely fajtáinál, a hímeskőnél is megtaláljuk olykor felületrészek elhatárolóiként a közbeiktatott fémkontúrokat. A mű elkészítésének első mozzanata a színvázlat. Ez Mattioni Eszter keze alatt akárhányszor magában is önálló alkotássá lesz. Ezek a tetszetős, kisebb méretű művek nem csupán a megvalósuló egésznek mintegy előrevetülései; a művész az alkotásra kerülő műfaj sajátos jellegéből következően már ekkor végiggondolja a természetes színű kőzetek felhasználásának mértékét, módját. A monumentális művészetek körében szokásosan, akár a falfestményeknél, itt is természetes nagyságméretű karton készül; ezt másolják át agyagba. Az erről készült gipsz negatív ágyba rakják ki az említett anyagokból magát a művet. A gipszágy letördelése után végül az egészet egybe csiszolják. A mozaiktól eltér tehát a készítés pozitív kartonjai révén; a mozaikot negatív, ún. Setzkartonnal rakják ki. Az emberi arc, testrészek, mindmáig színes műkőből kivitelezettek. Nagyobb felületű, korábbi műveinél a háttér, az alap nem egészében készült nemes kőzetekből, üveganyagból, hanem nagyobbára műkőfelületekből áll. Áttekintve Mattioni Eszter művészetét, és abban az újszerű voltában, sikereiben egyaránt kiemelkedő helyzetű hímeskövet, úgy tűnik, hogy az új műfajnak a születése festészete kiteljesedésének időpontjával egybe esett. Ez volt az az időszak, amikor nagylélegzetű teremtőkészsége művészetét maradandó, örök, nemes anyagokba ültette át. A hímeskő a nagyobb felületeken bontakozik ki; a Budapesti Csokoládégyár, a győri székesegyház, a Rókus-kápolna, a debreceni technikum és más helyek elkészült művei vetítik elénk az új műfaj igazi lehetőségeit. A monumentális művészetek igényelte tipizáló hajlam Mattioni Eszternél adva van és egész munkássága során megnyilvánul. Művészeti előképei között a késő római ókeresztyén formák érezhetők; olykor a középkori miniatúrák, vagy a korai reneszánsz világa is megszólal. Ihletésének legfőbb forrása azonban saját egyénisége, amely festészetében is hasonló eredményeket fogant. Kifejező nyelvezete dekoratív, tetszést fakasztó, szépet alkotó idealizált típusokat teremtett. A szépség, a bel canto az ő világa; erről akar vallani, ezt teremti újjá, meg újjá. A nagyvonalú feladatokra alkalmas műfaj hajlékony stílusvoltából következően a finom részletek, növényi, akár geometrikus díszítmények megvalósítására egyaránt alkalmas. A nemes kőzetek, olykor a finom opál üveganyag magában véve is eszté347