Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
pedig mint imént is említetett a magában foglalt 4 puszták nevezetéről esmértetik. Bonyhád 1559 ik évben Ferdinánd királynak egyik parancsolatában Szerdahely pusztával együtt emlittetik fel, és Bonyhád — Bohnya-, SzerdahelyFülöp Szerdahelynek emlittetik. — 1660 ik évben pedig Leopold császárnak és királynak 1660 évi Januar 13 án Bécsben kelt adomány levelében, mellyel több falvakat Jurassin Györgynek, Gyurgyenits Györgynek és Nagy Andrásnak közösen adományoz, a fennebb emiitett pusztákkal egyetemben a következőleg foglaltatik: Boniha, Szerdahely, Csecska, Berseny. 1702 ik esztendei December 8 ikán Leopold császár által kiadott és Bécsben költ a Budai Kamarai administrationoz intézett német szerkezetű parancsolatban következőleg áll: Bonyha, Szerdahely, Csecska, Persen. Ugyan 1702 ik esztendei December 8 án kelt és a Bécsi. cancelláriának Sopron városa polgármesteréhez Kersnarich Mihályhoz intézett értesitvénye a következőkben tartalmazza: Boniha, Szerdahely, Csetska, Bersen. Az 1723 és 1724. közti időkben keletkezett azon jegyzék, melly Kersnevich és Kéthelyi nemzetség birtokában lévő falvaksorozatát tartalmazza, a következőt mutatja: Bonyhád falu, Börsön puszta, Szerdahely puszta, Csőtske puszta. A fennebbiek szerint mind eddig Tabod emlitve nem lévén, azon puszta csak is 1727 évben a fenforgott villongások szülte perpatvarkodás alkalmával a mondott évi September hó 24 én nádori parancs következtében tett tanúkihallgatás emliti, Szerdahely, Börzsöny helyekkel Tabod-ot. 1743 évi Május 28 án B ro Schilson által Perczel Josef és Gál Sándor vevők javára Simontornyán költ eladási okmányában: Bonyhád, Csetske, Fülöp Szerdahely emlittetik. 1743 ik évi Május 29 ikén Vörös Bálint aláírásával kelt és Pannon hegyén irt okmányban: Csőtske áll. 1782 ik évi Junius 5 én Bécsben Josef császár által adott Privilégium szerint Bonyhád ezen nevezettel a mezővárosok sorába vétetett fel, melly 1801 Január 6 ikán kelt és Ferenc császár és király által adott szabadalommal — privilégium — noha a mezővárosok sorába felvételekor országos vásárok tarthatására jogosítva volt, azonban heti vásári joga nem lévén, ezt megnyerte, e kétrendű szabadalom ota a város urijog fenntartása mellett évenkénti négy országos, és hetenkénti 2 hetivásárokat élvez. A mondottak szerint Bonyhád hozzátartozó pusztákkal többszöri váitozásös nevezeteket birt, még a későbbi korban a már elöl is irt nevükkel állapodván meg, azokat birják is, mégis oly változással helyiségeikre nézve, miként Börzsöny Szerdahely és Tabod elszórt pusztai birtokok, hol az urasági majorság a taxás majd szabadalmas polgár birtokon lakosokkal öszszevegyülten határos, majd szöllőhegyekké, alakult, valamint Csöcske is csupa szöllö hegyből áll. Bonyhád és pusztai nevezetük mint már fentebb említtetett legrégibben 1559 ben részben, részben pedig 1660 ik évben emlittetik legkorábban, melly 306
