Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása. II.

tartozik, miután feltételezhető, hogy a kolostor területén helyezkedik el (folyosó, vagy előcsarnok).

31 30—31. sír. A két sírt a Megyeháza udvarának ÉNy-i szögletében tártuk fel a 16—17. sz. sírok közelében. Ennek alapján, valamint a közel azonos mélység miatt is, a templom körüli temetőhöz tartoznak a sírok. A két sír csaknem egybeesett (39. kép) Feltételezhető, hogy az ide temetettek az életben egymáshoz tartoztak, s a korábban eltemetettnek (31. sz.) sírját még ismerték a későbbi temetkezés idején. Az utóbbi temetkezésből csak a váz alsó része maradt meg, az is hiányosan. A kisebb méretű 31. sz. váz jobb alkarcsontjai a medence közepén, a bal alkarcsont pedig derékszögbei) behajlítva a medencecsont felett nyugodott.

32 32. sír. A Ny—K-i tájolású ,nyú|tott helyzetű felnőtt váza az ÉNy-i pillér padkája mellett helyezkedett el. A sír körvonala jól kivehető volt, a középkori padló alatti rétegbe ásták. A sír felső részét megbolygatták. Talán ezzel a bolygatással állhat kapcsolatba az É-i oldalon mutatkozó beásás (40. kép).

33 Az 1969—70-ben feltárt sírokból levonható következtetések A feltárt 32 sír száma csekélynek mondható. Ennek dacára, templomhoz viszonyított helyzetük, a padlóhoz mért mélységük, elhelyezkedésük (padló fölött), a vázak helyzete és melléklete több következtetést is lehetővé tesz. A fentiek alapján a sírokat több csoportba oszthatjuk: 1. A legrégibb temetkezések a templomon belül a padlószint alá mélyedő és a templom D-i oldala mellett, a kolostor mellett kereshetők (29. sír). Feltételezhető, hogy ez utóbbi sírhoz hasonlóan még több feltáratlan sír rejtőzik a templom D-i oldala mellett, amint azt már több kolostorfeltárásnál korábban megismertük.

3

'' A templomban feltárt sírok is két csoportra oszthatók: középkori (18—21., 24., 26 és 32.) és újkori sírokra (3., 27—28.). A középkori sírokat apáti, az újkoriakat kegyúri temetkezéseknek tarthatjuk. 2. A templomon kívül, az udvar ÉNy-i szögletében feltárt sírok egy templom körüli temetőhöz tartoznak (14—17. és 30—31.), amely a templom északi, s feltehetően keleti oldala mellett terült el, s valószínűleg kissé átterjedt még a templom ÉNy-i sarka előtti területre is. A temető korát a feltárt sírok alapján egyelőre nem határozhatjuk meg. Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy már a középkorban is temetkezhettek a templom körül. Azt azonban bizonyosra vehetjük, hogy a hódoltság megszűnte után, amikor az apátsági templomot már plébániatemplomként használták, mellette temető is volt. Az udvar ÉNy-i sarkában feltárt sírok, vagy azoknak egy része, ehhez a temetőhöz tartozott. 3. A templom D-i mellékhajójában feltárt, a padlóra téglából rakott sírok (többségükben csecsemő, gyermek) a legkésőbbi temetkezési nyomok ezen a területen. E temetkezések idején a templomot már részben lebontották. Idejük a XVIIT—

XIX. század fordulójára tehető.

35 A feltárt sírok helyzete, az azokból levont következtetések a további 262,