Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Roser Gyula: A VI–VII. századi szürke kerámia és ethnikai vonatkozásai a Kárpát-medencében

A kora-avar világos szürke kerámiának ezt a jellemző típusát, vagyis a kulacsok használatát, már sokkal korábbi időszakban ki tudjuk mutatni. Vor ob je va a Kalali—

Gir-i telepen már a II. század végi rétegből is közöl hasonló darabokat.

9 — Megállapítható, hogy a korai-avar periódusban használt kulacsforma az V. század végén jelenik meg a kérdéses területen. A Muzsnak-Tepe II. periódusának rétegéből került elő egy olyan kulacs, melynek azonos párhuzama a Cikó-i ,,B" sír leletegyütteséből ismert.

10 Ugyanebből a rétegből nagy mennyiségű kétfülű fazekat közölt Nyerazik az ásató, melyek ugyan kézzel formáltak, de erős kapcsolatot mutatnak a Nagyharsány 41. sírban talált kétfülű fazékkal.

11 Csupán néhány párhuzamot villantottunk fel a kulacsok eredetének kérdéséhez, és ezek ismeretében úgy véljük, hogy ezek a kulacsok sokkal közelebb állnak az avar sírokban előforduló formákhoz, mint akár az alaman, akár a frank emlékanyagban előkerült és meglévő darabok formakincse. A kiöntőcsöves edények eredetének vizsgálatakor el kellett fogadnunk, hogy a longobard emlékanyagban, de más germán népek hagyatékában is, bőséggel találkozhatunk párhuzamokkal. Ennek ellenére látnunk kellett sok tényező eltérését is. A technikai vizsgálatok közben szembe tűnik, hogy a germánok edényei nem oly finoman iszapoltak, korongolásuk sem oly tökéletes, mint az avar edényeké. A legfontosabb különbség az égetés technológiájából következik. A germánok edényei szemcsésségüknél fogva sötétebb szürke színeződést mutatnak, és törésfelületük is egy kisebb hőfokon való kiégetésre enged következtetni. Ezzel szemben az avarok világos szürkére égetett edényeinek készítése gondos és nagy szakértelmet igénylő mesterek kezemunkáját tételezi fel.

12 Pjendzsikent területén előkerült kiöntőcsöves edények technikai kivitelezése, formakincse teljesen azonosnak mondható a kora avarkor ilyen jellegű anyagával. Világos szürkére égetett, finoman iszapolt, korongolt, gömbtestű, peremhez simuló, kissé tölcséres kiöntőcsövő, peremből kiinduló és vállhoz simuló szalagfülű edények.

13 Mindkét edénytípussal kapcsolatban felhozott párhuzamok alapján úgy tűnik, egyre tarthatatlanabb az a nézet, hogy az avarok betelepedésével megjelenő kerámia valamiféle átvétel kapcsán jött volna létre. így arra a megállapításra jutottunk, hogy nem csupán a fémművességben, vagy a fémedények területén, de nem is csak a késői avar kerámia megjelenésénél kell számolnunk belső-ázsiai előzményekkel, hanem ugyanezt kell feltételeznünk a korai emlékanyagban jelentkező kerámiánál is. Ezt a feltételezést nem tudtuk másként feloldani, csak azzal a megokolással, hogy az avarság első hullámával más mesterekkel együtt fazekasok is érkeztek és nyilván ezek a mesterek készítették a Kárpát-medencében a világos szürke kerámiát. Hogy ezek a mesterek milyen ethnikumhoz tartoztak, arra a választ megadnunk egyértelműen, jelenleg nem tudjuk. Az 566—68-jban betelepedett avarok népi hovatartozása sem tisztázott kérdés. Ügy tűnik, hogy a korai avar törzsek nem egységes népként, hanem egy heterögén, törzs-szövetséget alkotó hatalomként szállták meg a Kárpát-medencét. A magunk részéről inkább arra hajlunk, hogy a Zsuan-zsuan birodalomból kiszakadt alapnépesség belső-Ázsiából elin224