Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Mészáros Gyula: A nagyvejkei későbronzkori kincslelet

Az ér menti, nyugati (Nagyvejke felőli) lejtőn, az ún. „Urasági földek" dűlőben, az aparhanti „BÚZAVIRÁG" TSZ tulajdonában levő szántóterü­leten 1969 őszén, múzeumi ásatás során 158 darabból álló bronz depotlelet került felszínre (1. kép). A bronzkincset a dél-dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája hordo­zóinak teleprétegébe beásva, puszta földbe rejtették. Előzmények. A nagyvejkei bronzkincs Tolna megye őskoii földerődítményekben, későbronzkori depotleletekben gazdag vidékén bukkant elő. A lelőhely környékéről már korábbról is több nevezetes bronz kincslelet ismeretes (Kurd 1 Murga, 2 Sióagárd, :! Bonyhád,' 1 Aparhant 5 ). Szórványos őskori bronzleletek Dél-Tolna megyéből Wosinsky 0 ismer­tetése és a szekszárdi múzeum nyilvántartása szerint: Csibrák: Tokos balta. Dombóvár: Markolatnyújtványos bronzkard. A dombóvári Kapos-bozótból: Markolatnyújtványos bronztőr. Gyulaj : A községben ép, szárnyas balta. Szarvasd: 1888-ban, a gazdatiszti lakóház építése közben bronz lándzsacsúcsok. Lengyel: Peschiera bronztőr, sarlópengék töred., lándzsacsúcsok, ket­tős csonkakúp fejű tű, 2 db tokos balta, tokos véső, kardpenge töred. Nagyvejke: 1. 1893-ban a községi bíró beltelkén bronzlándzsát talál­tak. 2. A község belterületén, másodlagos lelőhelyen 1969-ben nagymé­retű, gömbfejű bronztű került elő. A nagy vejkei bronzkincs lelőhelye környékén 1965-ben Fazekas Pongrác mezőőr —- saját állítása szerint — több bronztárgyat szedett ösz­sze a mintegy 25 kataszter holdnyi szántásról. Ezek egy részét elajándé­kozta, más része elkallódott. Mindössze 5 darab megmaradt bronzeszközt sikerült 1969-ben a találótól megvásárolni a szekszárdi múzeum részére. Nevezetesen: két darab tokos baltát, egy tokos baltatöredéket, egy kifelé ívelő szárnyú lándzsacsúcsot, egy darab bronztű-töredéket. Ugyanebben az évben vásároltuk meg Fazekas Pongrác csőszfokosát, melyet az Urasági földeken talált füles tokos baltának kampós botra tör­tént felerősítésével maga készített (XVI. t.). Az itt felsorolt nagy vej kei szórvány bornztárgy aknák a mezőőr által megjelölt előfordulási foltján, lábon álló lucernásban, 1969. októberében hitelesítő ásatást végeztünk. Az így feltárt 6x7 méteres területszakaszon, 30—40 centiméteres mélységben, őskori kultúrrétegbe ásva, puszta földbe rejtett bronz-kincs­leletnek ovális alakban elnyúló, 45x170 cm alapterületű, sekély mély­ségű gödre került felszínre, rendszertelenül beledobált, vegyes, ép és töre­dék tárgyaival, nyersanyagával (2. sz. kép). A gépesített ekés földművelés az utóbbi évtizedben elérte a bronzkincs vermének felső rétegét. így a leg­magasabban fekvő tárgyak az eke járás irányában szétszóródtak. A lelet­anyag egy része ezért vermen kívül, a kiemelt 6x7 méteres földkockából került elő (3. és 4. kép). 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom