Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Mészáros Gyula: A nagyvejkei későbronzkori kincslelet

Az ér menti, nyugati (Nagyvejke felőli) lejtőn, az ún. „Urasági földek" dűlőben, az aparhanti „BÚZAVIRÁG" TSZ tulajdonában levő szántóterületen 1969 őszén, múzeumi ásatás során 158 darabból álló bronz depotlelet került felszínre (1. kép). A bronzkincset a dél-dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája hordozóinak teleprétegébe beásva, puszta földbe rejtették. Előzmények. A nagyvejkei bronzkincs Tolna megye őskoii földerődítményekben, későbronzkori depotleletekben gazdag vidékén bukkant elő. A lelőhely környékéről már korábbról is több nevezetes bronz kincslelet ismeretes (Kurd

1 Murga,

2 Sióagárd,

:! Bonyhád,'

1 Aparhant

5

). Szórványos őskori bronzleletek Dél-Tolna megyéből Wosinsky

0 ismertetése és a szekszárdi múzeum nyilvántartása szerint: Csibrák: Tokos balta. Dombóvár: Markolatnyújtványos bronzkard. A dombóvári Kapos-bozótból: Markolatnyújtványos bronztőr. Gyulaj : A községben ép, szárnyas balta. Szarvasd: 1888-ban, a gazdatiszti lakóház építése közben bronz lándzsacsúcsok. Lengyel: Peschiera bronztőr, sarlópengék töred., lándzsacsúcsok, kettős csonkakúp fejű tű, 2 db tokos balta, tokos véső, kardpenge töred. Nagyvejke: 1. 1893-ban a községi bíró beltelkén bronzlándzsát találtak. 2. A község belterületén, másodlagos lelőhelyen 1969-ben nagyméretű, gömbfejű bronztű került elő. A nagy vejkei bronzkincs lelőhelye környékén 1965-ben Fazekas Pongrác mezőőr —- saját állítása szerint — több bronztárgyat szedett öszsze a mintegy 25 kataszter holdnyi szántásról. Ezek egy részét elajándékozta, más része elkallódott. Mindössze 5 darab megmaradt bronzeszközt sikerült 1969-ben a találótól megvásárolni a szekszárdi múzeum részére. Nevezetesen: két darab tokos baltát, egy tokos baltatöredéket, egy kifelé ívelő szárnyú lándzsacsúcsot, egy darab bronztű-töredéket. Ugyanebben az évben vásároltuk meg Fazekas Pongrác csőszfokosát, melyet az Urasági földeken talált füles tokos baltának kampós botra történt felerősítésével maga készített (XVI. t.). Az itt felsorolt nagy vej kei szórvány bornztárgy aknák a mezőőr által megjelölt előfordulási foltján, lábon álló lucernásban, 1969. októberében hitelesítő ásatást végeztünk. Az így feltárt 6x7 méteres területszakaszon, 30—40 centiméteres mélységben, őskori kultúrrétegbe ásva, puszta földbe rejtett bronz-kincsleletnek ovális alakban elnyúló, 45x170 cm alapterületű, sekély mélységű gödre került felszínre, rendszertelenül beledobált, vegyes, ép és töredék tárgyaival, nyersanyagával (2. sz. kép). A gépesített ekés földművelés az utóbbi évtizedben elérte a bronzkincs vermének felső rétegét. így a legmagasabban fekvő tárgyak az eke járás irányában szétszóródtak. A leletanyag egy része ezért vermen kívül, a kiemelt 6x7 méteres földkockából került elő (3. és 4. kép). 20