Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

per.. J. Trautsohn super ruderibus antiquis ad formám gothicam aedificata, tota sub fornice, in statu bono existit." A mondat két vonatkozásban fontos. Az egyik hogy Mérey végülis ideiglenesebb, szerényebb helyreállítást végezhetett, talán csak a középső hossz-szakasz terjedelmében, s felépítette a barokk tornyot. A másik a latin szöveg egy jelzője: „ad formám gothicam". Az 1726-os rajzon semmi gótikus nincsen, nem jelenthet tehát mást a gótikus formára való építés, mint hogy Trautsohn a templom középkori falaira építette vissza az épületet. Leszögezhetjük tehát, hogy a török dúlás után a szekszárdi apátságból boltozatlan, sok helyen alaposan leomlott felmenő falak maradtak meg. Mérey apát szerényen, ideiglenes formában használta fel ezeket, majd Trautsohn József gróf apát az alapfalakat teljességükben figyelembe véve, a templomot újraboltozva építtette fel. Az apátság épületeinek történetét az 1794. évi tűzvész zárja le. A megsemmisült templom helyett, más területen, 1802-től 1805-ig új templom épült.

38 A fentebb említett kisebb ásatásokkal kapcsolatban meg kell még említenem, hogy Csalog J. 1966-ban így emlékezett vissza 1944 évi ásatására: „A középső hajó eredetileg önálló épület volt. A pillérsor irányában álltak ennek az épületnek a főfalai, s csak részbeni lebontásuk után falazzák ezekbe és ezekhez a pilléreket. Nyilván ez alkalommal bővítették ki a templomot korábbi két gótikus lezárású illetve apsisú oldalhajóval."

39 Nézetem szerint Csalog e megállapítása nem a középkori templom korszakaira, hanem Mérey és Trautsohn építkezéseinek egymáshoz való viszonyára vonatkozhat. Kozák Károly említett kisebb ásatása azt igazolta, hogy az 1726-os felmérésnek a szentélyekre vonatkozó adatai helyesek, méretei hívek.

40 Az OL Thalherr-anyagából ismeretes még egy felmérés. Közölte Kozák Károly az Archeológiai Értesítő 1966/1 kötetében (60. old.). A XIX. század első éveiben készült. Valószínűleg e felmérés alapján hangzott el a vélemény, hogy a szekszárdi templom háromhajós volt. A rajz ugyanis az előző felmérés adatait eltorzítva, a monostor (erődítmény) falainak viszonyát 90°-os szögekre redukálva tartalmazza, s az alaprajz arányait megváltoztatja.

41 (16b. kép) Összegezve mindazt, amit a templom alaprajzáról tudunk, nagy valószínűségként kell megállapítanunk, hogy eredeti formája kilenc osztású, centrális elrendezés volt, egy vágy esetleg öt kupolával. A belső teret négy oszlop (pillér) osztotta fel kilenc tér-részre. A boltozást illetően kevesebbet mondhatunk. A négyzetes tér-részek — eltekintve a középtértől és esetleg a négy sarok-tértől, melyek kupolát hordhattak— egyszerű keresztboltozattal voltak befödve. Az apszisok fölött — Keleten — félgömbkupolák lehettek. Ez az alaprajztípus VI. századi arméniai példák alapján terjedt el a későbbiekben Bizáncban és Ravennában, s jellemző volt a keleti — bizánci — kereszténység művészetének hatásterületére Közelebbi analógiákat keresve a régi bulgár építészet kínálkozik, ahol sokan keresték már palmettás köveink eredetét is (Preslav). Belül íves, kívül szögletes záródású keleti szentélyekkel épült a Preslav-i (Choupkata melletti) görögkereszt alaprajzú templom (IX.—X. sz.).

42 Közelebbi párhuzamot jelent az „I. sz." preslavi templom (Avradak monostor), ennek előcsarnoka is van

43 (17. kép). A típus további fejlődése a félkörös apszisú, előcsarnok nélküli Nessebar-i Keresztelő Szt. János-templom

44 (18. kép) (X—XI sz.). A szekszárdi boltozási rendszer analógiája lehet a Gherman-i Szt. German, ahol a görögkereszt szárainak és a saroktereknek egyaránt dongaboltozata van (19. kép). A templom 1006 körül, Sámuel cár uralkodása idején épült.

45 A bulgáriai templomok és Szekszárd között azonban van egy lényeges különbség. Nevezetesen előbbieknél hiányzik az északi és déli keresztházvégeken a szentélyapszis-szerű túlnyújtás, ami pedig Armeniától kezdve (Zwartnotz) jellemző a kilencosztású templomoknál. A bizánci művészet kisugárzásának más terü115