Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)
Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó
Az apátság alapításának körülményeiró'l szóló adatok, s a dátum — 1061 — az építészettörténeti vizsgálódás szűkös, de hiteles kiindulásai lehetnek. Az építkezés idó'tartama is szűkebb korlátok közé szorítódik, amennyiben arra gondolunk, hogy az alapítót már 1063-ben ide temették. Mint más esetekben, itt is joggal felvethetjük a kérdést, vajon felhasználtak-e az építkezéshez régebbi épületmaradványokat? Csalog József, akinek századunkban először volt alkalma — csatornafektetés munkálatai közben — az alapfalak egy részét látni, úgy vélekedett, hogy igen. Tudósítása alapján 1947-ben Dercsenyi Dezső így írt 29 : „A szekszárdi vármegyeház udvarán Csalog József egy ókeresztény sírkápolnát tárt fel, melyet megfigyelése szerint a VII—VIII. sz. folyamán átalakítottak, a XI. században pedig háromhajós templommá bővítettek ki..." Sajnos, Csalog J. akkori felvételei a háborúban elpusztultak, s legutóbbi közlései ellentétben állanak az 1947. éviekkel. Míg újabb ásatásra nem nyílik alkalom, leghelyesebb elfogadnunk úgy az alaprajzot, hogy az a XI. sz.-ban egységes koncepcióban alakult. Ennek egy korábbi épület felhasználása sem mond ellent. — Régebben az a nézet uralkodott, hogy az alapfalak a megyeháza alatt lévén, nagyjában hozzáférhetetlenek. A Csalog-féle ásatás, majd Kozák Károly utóbbi időben végrehajtott kisebb alapfalkutatása és szituáció-vizsgálata igazolták, hogy a falmaradványok az udvar területén vannak. Legbiztosabb adatunk egy, a XVIII. század elejéről, minden valószínűség szerint 1726-ból származó felmérés. Mérey Mihály és utódja, Trautsohn József apátok építési tevékenységét rögzíti, s a templom eredeti formáját is meglehetősen nagy hitelességgel mutatja (16. kép). 16a. kép. Vázlat a szekszárdi apátság alaprajzának XVIII. századi állapota alapján 16a. Ground plan of the Szekszárd Abbaye after a XVIIT th century drawing. 112
