Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)
Rosner Gyula: Újabb adatok Tolna megye avarkori történetének kutatásához
kapcsolhatók. 27 Igen jó párhuzamnak kell tekintenünk azt a niederdollendorfi sírkövet, melynek korát a VII. századra teszik. A sírkövön egy férfit ábrázoltak, kezében hatalmas késsel, jobb combja mellett kétfülű frank kulacs látható. A sírkövön sajátos germán állatornamentika jelenti a térkitöltő' díszítést. 28 A Kárpát-medencében eló'került kulacsok két csoportra oszthatók. Részint a technikai adottságok alapján a szürke kerámia körébe sorolható darabok, míg a második csoport ezeknek durva utánzatai. Az utánzatok néhol már csupán a funkcionális formát ó'rzik és szinte nem is hasonlítanak forma szerint az eredeti darabokra. Itt a győri és jutási darabokkal szemben álló abonyi temetőből ismert két durva hamisítványra szeretnők utalni. 29 A nyugat-európai kulacsoknak nem azonos másai a Kárpát-medencében előkerült darabok, ennek ellenére az eredet kérdésére ezeknél a népeknél kerestünk választ, korántsem eredményekkel. Ennek ellenére, mindezen sejtések birtokában a következőkben szeretnénk összefoglalni megfigyeléseinket: 1. A kora-avar szürke díszkerámia nem díszkerámia, hanem célszerű használati értékkel rendelkező tárgyak összessége. 2. Készítése azon a technikai felismerésen alapul, hogy a kerámiát a kemény színek árnyalatait figyelembe véve a legegyszerűbben lefojtott tüzelési módszerrel lehet előállítani. 3. A fazekas-központok a Mezőföld D-i részén alakultak ki. — Nem zárva ki egy Szeged környéki központ lehetőségét sem. 4. A készítő mesterek az avar ízlést kiszolgáló római tudást megőrző fazekasok voltak. 5. Kereskedelmi úton történt az elterjedése, melyben felhasználták a római utakat is. 6. Az Alföldön két útvonalat használtak kereskedelmi célokra. — Itt is számolhatunk esetleg római-kori előzménnyel. 7. A kora-avar periódusban továbbélő alap-lakosság szerepét is fel kell tételeznünk a Kárpát-medence területén. Jelen munkánkkal, mint már előszavunkban is jeleztük, nem szándékoztunk és nem is szándékozhattunk a teljességre törekedni és végleges választ adni a felvetett kérdésekre. Nem tehettük ezt azért sem, mert bár nagy anyag állott rendelkezésünkre, mégis eltörpül e mennyiség a megoldandó feladatok mellett. A nehézség az, hogy nem áll rendelkezésünkre olyan modern, módszeresen feltárt teljes temető (temetők) mely alkalmas lenne a szintézis megvonására. Megvannak azonban a lehetőségeink, hogy minél épebb és teljesebb avar-temetőket tárjunk fel és ez egyben azt is jelenti, hogy megyénk rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy a VI—IX. század ethnikai problémáinak kutatásaihoz komoly segítséget nyújtson. Ezen túlmenően pedig megvan az a lehetőség is, hogy e korszak egyszerű közembere mindennapos életének vizsgálatához alapkutatást nyújtson. Végül pedig megállapíthatjuk, hogy a megye területén élő népek az avar foglalás időpontjában oly elemeket olvasztottak már eleve magukba, hogy bár új és félelmetes nép igázta le, de szellemi kultúrájával, mely régmúlt időkből fakadt, nem kiszolgálója lett az új népességnek, hanem új elemekkel gazdagítva tudását illeszkedett bele az új társadalomba. 84
