Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Égető Melinda: Egy szekszárdi parasztcsalád „levéltára” a reformkortól napjainkig

egyház összeírást készített a hívekről,

3 amelyben nemcsak a családfők szerepelnek, hanem a család tagjait is felsorolták név szerint. Sőt, az 1784 után született, illetve meghalt gyermekeket is bejegyezték pótlólag. Eszerint ekkor már öt Cseri nevű család élt Szekszárdon: Tseri János felesége Mészáros Judit gyermekeik: + Ferenc (4), Susa (6), -(-Anna, János (1886) Tseri Mihály, felesége Balogh Éva gyermekeik : Mihály (6), György (4), +István (1884), István (1889), +Erse (1886) Erse (1887) Tseri István , felesége Vági Erzsébet gyermekeik: István (oskolára való), Pál(2), Judit(l), Örzse (1884) Tseri György, felesége +Tóth Örzse I. Tseri János, felesége Mátsik Kata gyermekeik : Anna (9), + Susanna, Ilona (1884), Sára (1887), +Susa (1888). Velük egy háztartásban él : ö. Cseri Jánosné. (A keresztet később tették a nevek elé, jelezve, hogy a gyermek meghalt.) A fenti Összeírás és az anyakönyvi adatok összevetéséből kiderült, hogy az 1835ben végrendelkező Cseri Pál Cseri István és Vági Erzsébet gyermeke. Cseri István jobbágy az 1772/73. évi összeírás alkalmával

4

15 pozsonyi mérő alá való szántóföldet, 7 kaszás rétet és 13 kapás szőlőt (8 kapás I. osztályú, 5 kapás III. osztályú), 4 igásökröt, 1 fejőstehenet, 4 sertést és 1 1

/

2 pozsonyi mérő alá való telken kívüli szántóföldet vallott be.

5 Öreg Cseri István 1812-ben hunyt el. Két fia közül az idősebb, István, 1818-ban szintén meghalt, ilyenformán Pál örökölte a gazdaságot. Cseri Pál az 1828-as összeírásnál felvett, adóalapot képező vagyona: 1 ház, 8 pozsonyi mérő alá való szántóföld, 6 kaszás rét, 4 pozsonyi mérő alá való szőlő,

6 4 vonómarha, 1 tehén és két sertés. Cseri Pál vagyonának hiteles felsorolását a végrendeletében kapjuk. Kétségtelen, hogy ez az iratanyag legértékesebb darabja, bár a ránk maradt példány csak 1839-ben készült másolata a négy évvel korábbi, eredeti példánynak. A végrendelet formailag lényegében megegyezik a XVIII. században szokásos formával,

7 bár szerkezete kevéssé tagolt. A végrendelkező a rövid, formális bevezető mondat után rátér a vagyontárgyak felsorolására, majd ezek szétosztására örökösei között. Itt kerül sor az adósság felemlítésére is. Ezt követi a záradék, melyben a végrendelet megtartására, illetve megmásíthatatlanságára kötelezte utódait. Ehhez kapcsolódik a testáns feleségének nyilatkozata arra nézve, hogy egyetért a végrendeletben foglaltakkal. Teljes terejedlmében a következő: Szekszárd MVárossának Leveles Tárábul. A Tellyes Sz : Háromság Nevében ! Végső rendelést kívánván tenni, azt ép és józan elmével következendő képpen adom elő : 1-ör Vagyon egy Házam a' Református Templom Utzában Marosi Istvány szomszédságában. 253