Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)
Gedai István–Kőhegyi Mihály: XVII. század végi pénzlelet Őcsényből
A szerző 1532-re teszi Szekszárd elfoglalásának évét, de valószínűleg nem helyesen. Az eredet, forrás Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái. Közli: Szalay László (Monumenta Hungáriáé Historica. Scirptores) Pest, 1857. II. 42. 34 Závodszky Levente: A Héderváry család oklevéltára. Budapest, 1909—1922. II. 105. 35 OL. Dica összeírások XLIII. k. 36 OL. Városi és kamarai iratok gyűjteménye. Fol. Lat. 1348. 37 Nagy Antal tolnai főbíró levele Horváth Márkhoz. Tolna, 1559. márc. 23. OL. Horváth család levéltára. A Pozsonyi Magyar Kamara Archívuma. Acta diversarum familiarum. Familia Horváth de Szigeth. 38 Iosephus Koller: História Episcopatus Quinqueecclesiarum. Posonii et Pestini, 1801-1806 VI. 90., 123., 128. 39 Kiterjedésére OL. U et C 153/9. 40 SZÁL-Kammerer hagyaték, Őcsény. 41 ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). Tanulmányok Tolna megye Történetéből. Szekszárd, 1969. II. 58. 42 Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. Budapest, 1888. 41. — A pusztulás azonban elég tetemes lehetett, mert az 1542—3-as adólajstromban számos helységnél olvassuk azt a megjegyzést, hogy a török felprédálta, vagy hogy lakói elfutottak. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Budapest, 1886. 94. 43 OL. Jány család levéltára. II. 232., 268. 44 Az 1559. április 5-én kelt levelet kiadta Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból, 1504-1560. Pest, 1861. 322. 45 Holub József: Szekszárd a török kiűzése utáni első évtizedben. Szekszárd, 1936. 5. 46 Daróczy Aladár: Tolna vármegye közgazdasági leírása. Budapest, 1909. 14. 17 Velics Antal — Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1886— 1890. I. 239-240. 48 A defterek forrásértékére Káldy Nagy Gyula: A dzsizje defterek és a tahrir defterek népességstatisztikai forrásértéke. Tötréneti Statisztikai Közlemények, 1959. III. évf. 1-2 szám. — Bakács István: A török hódoltság korának népessége. In Kovacsics József szerk.: Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 1963. 115-138. 49 Steltzer Frigyes: Bácskai adatok a török defterekben. A Bács-Bodrogh megyei Tötrénelmi Társulat Évkönyve, 1885. III-IV. füzet, 14-17. 50 Dudás Gyula szerk.: Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. Zombor, 1896. I. 235—243. 51 Velics Antal — Kammerer Ernő: i. m. I. 354. 52 Blandl György : Nagymányok község története. Pécs, 1935. 16. 53 Pataki József: A Sárköz természeti földrajza. Szekszárd, 1955. 87. 54 Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. 48. 55 Csalogovits József: Tolna vármegye Múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. Néprajzi Értesítő, 1937. 321—333. 56 Katona Imre: Sárköz. Budapest, 1962. 21. 57 SZÁL-Őcsény iratai. 1714-es keltezésű bizonyítvány az őcsényi elöljáróság aláírásával. 58 Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után (1686— 1703). 34—35. Kézirat a SZÁL-ban. 59 Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. Bp. é. n. V. 375-377. 60 A buda visszafoglalását követő, s még több mint egy évtizeden át tartó magyarországi hadjáratokról nincs olyan monográfiánk, mely a visszafoglaló háborúk lefolyása mellett megvizsgálná e nagy hadi vállalkozásnak a bécsi udvar gazdaságpolitikai, közelebbről gyarmatosító törekvéseivel való összefüggéseit. A pusztítás, fosztogatás tényei azonban az egyes hadvezérek életrajzaiból jól kitűnnek. Levéltári anyagokra épülő és adataiban használható Alfred Arneth: Prinz Eugen von Savoyen. Wien, 1864.— Oswald Redlich: Savoyai Jenő herceg. Századok, 1925. 225—233. — P. Frischauer: Prinz Eugen. Berlin, 1933. 61 Theodor Mayer: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Wien, 1911. 62 Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől vissszafoglalt területeken. Domanovszky-Emlékkönyv. Budapest, 1937. 63 Mezősi Károly: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. Századok, 1942. 179-195. 64 Illéssy János: A Jász-Kúnság eladása a német lovagrendnek. Századok, 1905. 22—39. 139—157. 65 OL. NRA. 1211/20. Idézi Babies András: Radonay Mátyás pécsi püspök kinevezése, 1687. Pécs, 1937. 4. ß6 Josef Maurer: Cardinal Leopold Graf Kollonitsch, Primas von Ungarn. Innsbruck, 1887. 305-307. 248
