Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

P. I. Hartányi Bora–Patay Pál: A dunaföldvári öregtoronynál előkerült régészeti növények vizsgálata

légyen**.

14 A „kétszeresnek** abajdóczként történő nevezése még a XIX. században is ismert volt.

14

" A kölest csak igen kivételes esetekben, szükségből keverték a kenyérliszt közé. A hántolt termést inkább hús mellé, vagy anélkül, kásaként fogyasztották. Gyakran pogácsát, málét sütöttek belőle. A töröklakta területeken elterjedt volt a belőle készült erjesztett sör, a „boza" is.

15 A XVII. században katonai szakértők általában felméréseket végeztek az ország egyes vidékeinek eltartóképességéről, a seregeknek élelemmel, fával, ivóvízzel történő ellátásának lehetőségéről. De a felmérés kiterjedt arra is, hogy helyenként milyen nagyságú pékség szükséges a hadsereg kenyérellátásának biztosítására.

16 Montecuccoli leírása szerint egy 1,8 X 1,2 X 0,3 méter (2,16 m

2

) alapterületű kemencében egy sütés alkalmával két zsák lisztet, kb másfél mázsát lehetett kisütni. Az első sütésre hat, minden következőre négy órát számítva napi öt sütésnél tíz zsák lisztet süthettek meg, ami személyenként 1,5 font kenyeret számolva 1333 katonának volt elég.

17 A vázlatosan feldolgozott irodalmi adatok és a feltárt dunaföldvári török korabeli épületből előkerült növényleletek alapján megkíséreljük rekonstruálni, hogy a XVII. sz. elején a földvári erődítménynél miből és hogyan készítették a kenyeret a vár védői, lakosai részére. A felszínre került összes növényi leletanyagot gondos tisztítás és előkezelés után a rendelkezésünkre álló recens (ma termesztett) növényi maganyaggal összehasonlítottuk. Vizsgálatokat végeztünk, hogy a növényleletet meghatározhassuk. Megmértük a magvak nagyságát, a gyommag keveredést és az egyes fajok ezerszem súlyát, térfogatát. Sajnos az elszenesedés miatt a beltartalmi értékek labaratóriumi vizsgálatát nem lehetett elvégezni. A vizsgálatok eredményei : Triticum aestivum L. (Közönséges búza) Vizsgált szemtermés : 300 db Lelet ossz. súlya : 129 g Térfogata: 256,7 ml Számított 1000 mag súlya: 12,3 g :emtermés méretei: Középérték : Legkisebb : Legnagyobb Hosszúság (H) 4,62 mm 3,60 mm 5,70 mm Szélesség (Sz) 2,92 mm 2,00 mm 3,80 mm Vastagság (V) 2,39 mm 1,70 mm 3,10 mm A szemtermés többsége zömök, aránylag apró, ellipszis alakú, csúcsa lekerekített. A csírapajzs alakja kerek. Egyeseknél a csíragyököcske része a csírapajzsból kiáll. A szemtermés egy részénél azonban a csíra kiesett, csak helye látható. A szemek többnyire puffadtak, hátoldaluk kissé repedezett. Színük fekete-fényes. Ebben az esetben a búzafaj meghatározása igen nagy nehézséget jelentett, mivel a leletben levő valamennyi búzaszem pelyvanélküli volt. Az egyes búzafajok megbízható megkülönböztetése viszont, mint ismeretes a kalász hosszának, tömöttségének, a kalászorsó törékenységének, a kalászkák elhelyezkedésének, számának, a szemtermés színének stb. figyelembevételével történik. A leletben levő búzát csak a szemtermés morfológiai bélyegeinek vizsgálatával lehetett csoportosítanunk. Mivel többségük a jelenleg is termesztett közönséges búza (Triticum aestivum) szemtermésével morfológiailag csaknem megegyezett, így azt a közönséges búzához soroltuk. 212