Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Kozák Éva: Régészeti kutatások a dunaföldvári Öregtoronynál

parancsot küldjön. Istvánffy leírja, hogy a király még aznap Földvár mezőváros felé indította táborát.

30 I. Szulejmán naplóiból kiderült, hogy 1529-ben török csapatok tartózkodtak a városban „Táborozás Koldvár (Földvár) nevű állomáson, mely a Duna mellett van. Délután a pasa divánt tartván egybegyűltek az összes rumilii bégek és derék szipáhik s jelenlétükben felolvastatott a pasát szeraszkerré kinevező szultáni irat."

31 A kincstári defterekből tudjuk, hogy 1542-ben már, mint török birtok szerepel. A rendelkezésünkre álló írásos adatokban 1543-ig semmiféle utalást nem találunk, amely a várra vagy valami erődítményre vonatkozna. Szinán csaus török történetíró az 1543. évi hadjárat történetét írja le. Itt találjunk első ízben a „Földvár vára" megjelölést.

32 Ali basa Ernő főhercegnek 1586. szeptember 20-án írt válaszlevelében a következőket írja: „Ezeöknek utánna uagyon az hatalmas császárnak egy Feölduar neuw uara, ki megh Budán alól tiz mer feöldeön uagyon az Duna mellett, ott mind szüntelen lesekeödnek, az szegény utón iarokban sokat le uagnak, kiket penig mind marhastol el uisznek."

33 Az írásos adat a várra utal szintén és olvashatjuk a basa sérelmét is, ami a portyázó magyarokat említi. Kjatib Cselebinélaz 1593-as hadjárat leírásánál szerepel a földvári palánk. Ennél a történetírónál találjuk, hogy 1604-ben a szerdár Földvár várát kijavította.

34 A török történetírók feljegyzései mellett a XVI—XVII. századi kincstári defterek is sok érdekes adatot tartalmaznak. A város a budai szandzsákba tartozott és zsoldos haderővel megrakott erősség volt, melyet a budai pasa igazgatott. Az 1628—29-es zsoldlajstromból kiderült, hogy a földvári palánkban 106 főből álló őrség gyalogságból (müsztafizok), lovasságból (ulufedzsik), tüzérségből (topcsik) és gyalogos őrségből (azábok) állott.

35 A város XVI—XVII. századi gazdasági életére vonatkozólag több fontos feljegyzés maradt ránk, melyet szintén a kincstári defterek őriztek meg számunkra Földvár mezőváros már a XV. században. Az 1560—61. évi kincstári defterből fő terményeit is megállapíthatjuk, és egyéb jövedelmi forrásait. Fő terményei voltak a búza, árpa, rozs, len, kender, köles, must. Bevételi forrás származott a bárányadóból, rétekből, malomadóból, mészárszék után. Kiderül, hogy 1559-ben 103 ház után szedtek fejadót. Az 1562-es defterben Földvár város kikötővel szerepel, és az említett évben 114 853 akcse jövedelmet hozott. A szállítási díjak defterében 1566. április 20-tól május 18-ig a földvári kikötő jövedelmei Garanfer számadásai alapján 26 445 akcsét tett ki. A város vámjövedelme 1570-ben 375 akcsét eredményezett.

36 A marhakivitel fő útvonalai közül egyik itt haladt át 1566 előtt.

37 Földvár vásárai már a középkorban igen jelentősek voltak. A toronyra vonatkozó adataink a XVII. század második feléből maradtak ránk két utazó nyomán. Ottendorf Henrik bécsi hadmérnök 1663-ban járt itt és a várról, városról sematikus rajzot készített. A távolban az ábrázoláson a palánkvedművel körülvett vár látható két saroktoronnyal, a nyugati oldal közepén vaskapuval. A váron belül kiemelkedik a négyszögletes torony, tetején félholddal. Jobbról még egy nyeregtetős ház látható. A vár többi részét készítője elnagyolta. Nyilván távolból rajzolhatta. Az ábrázolást rövid szövegrész egészíti ki, melyet összevetve a rajzzal megtudjuk, hogy a vár alatt feküdt a mezőváros. A Kálvária-hegyen egy kastély állt, lent kétoldalt több kert és ház volt.

38 Az egész települést kívülről magas kerítés és szárazárok vette körül. Az ábrázoláson az utakat is feltüntette. A legfontosabb út volt a pentelei, ebből ágazott el út a Dunához, és egy, mely a várba vezetett. (4. kép). Nagyon jó kiegészítője az ábrázolásnak Evlia Cselebi török utazónak szintén 1663-ból származó leírása, „Földvár várá"-ról. A következőket írja: „Lajos magyar király építtette. Azután 936-ban (1529) Szulejmán khán elfoglalta és fejlődötté tette. 185