Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Kozák Éva: Régészeti kutatások a dunaföldvári Öregtoronynál

3. számú kép. Marsigli ábrázolása a római castrumokról tekben rendkívül gazdag, de más korszakokra utaló leletanyag is előkerült. E helyen alakult ki a középkori település is. A helység első említését, amelyben már Földvár alakban szerepel, egy 1199-ből származó oklevél őrizte meg, ahol „monasterium abbas de Feldvar" megjelölés szerepel. Egy 1299-es oklevélben „abbas et conventus monasterii de Feldwar", 1333ban „conventus de Feuldwar", 1343-ban „abbas B. Petri apostoli de Feuldwar'' és 1483-ban „nundine in opido Feldwar" megnevezést találjuk.

12 Az adatokból kitűnik, hogy a XII. században már itt bencés apátság volt, melyről tudjuk, hogy hiteles helyként működött és a pécsi egyházmegyéhez tartozott.

13 Két szempontból fontos az apátságról szólanunk. A középkorban a város az apátság birtoka. A Dunaföldvárról szóló irodalomban általában az a feltevés szerepel, hogy a torony a kolostor megerősítésére épült ki. A földvári apátságra vonatkozólag igen nagy irodalom áll rendelkezésünkre. A legjobb összefoglalást adja Sörös Pongrácz munkája.

14 Számunkra a legfontosabb az apátság helyének rögzítése lenne. Erre vonatkozólag azonban csak egy-egy adat utal, és feltevésekre szorítkozhatunk. Egy 1490 június 4-én kelt oklevél arról ír, hogy Corvin János csapatait Kinizs

1 és Báthory katonái leverték. A Báthory István zászlói alá gyűlt parasztemberek közül néhányan azt az ürügyet találták ki, hogy ellenség után kutatnak, a földvári monostorba mentek. Onnan több dolgot elvittek. A parasztok közül egy töredék a monostor aljában levő faluban bortól mámorosan megállapodott.

15 Az utóbbiakból kiderül, hogy a kolostor kiemelkedő helyen épült. Az 1705-ös szabadságharc idejé183