Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Mészáros Gyula: A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum tudományos és népművelő tevékenysége tanácsi kezelésbe vétel óta

Az 1968. év folyamán az ismeretterjesztő előadások zöme a tamási Orsz. Honismereti Tábor rendezvényei keretében hangzott el, melyet Rosner Gyula muzeológus vezetett és az előadásokat tartotta. A munkában Albeker Mária legújabbkoros és Égető Melinda néprajzos muzeológus is részt vett, elősegítve megyénk történetének széleskörű megismertetését. V. Tudományos publikáció A múzeumi kutatások, gyűjtések másik fő célja, hogy a magyar föld, a mi esetünkben : Tolna megye földje, népe, kincse, munkája és élete minél szélesebb körben ismertté legyenek mind az ásatások útján feltárt, mind a felszínen gyűjtött értékes történeti, művészettörténeti és természettudományi, nemkülönben néprajzi és legújabbkori emlékeknek, leleteknek tudományos folyóiratokban és Önáló műveken keresztül történő nyilvánosságra hozatala révén. A szekszárdi múzeum tudományos dolgozói közül Mészáros Gyulának jelentek meg ilyen vonatkozású munkái. így az Archaeologiai Értesítő különböző évfolyamaiban: A szakcsi X. századi temető, a kakasdi korai szkíta leletek, a Szekszárd-szőlőhegyi későrómai sír, és a Szekszárd-Vörösmarty utcai Árpád-kori település feltárásaiból leszűrt tudományos eredményeket tette közzé. 1969-ben megjelent — múzeumi kiadványként — megyénk törökös kerámiai emlékeinek feldolgozása. Az Arch. Ért. 1970. 1. számában megjelent Mészáros Gyulának „A REGÖLYI KORAI NÉPVÁNDORLÁSKORI FEJEDELMI SÍR" c. tanulmánya. Az Ethn. 2—3. sz-ban megjelentetésre került Égető Melinda mezőgazdasági vonatkozású dolgozata „A SZŐLŐÜLTETÉS A SOLT-VIDÉKEN" címmel. A szekszárdi múzeum Tudományos Füzeteiben Mészáros Gyula a múzeum kőrézkori agyagmécseseiről és a nagyszokolyi honfoglaláskori sírról adott tudományos leírást. 1969 végére elkészült Rosner Gyula régész muzeológusnak „Újabb adatok Tolna megye avarkori történetének kutatásához" című dolgozata. Ugyanerre az időre fejezte be Égető Melinda néprajzos muzeológus „Egy szekszárdi parasztcsalád levéltára a reformkortól napjainkig" c. dolgozatát. A múzeum kiadványain keresztül más tudományos intézmények, múzeumok is hozzájárulnak a múzeum kincseinek megismertetéséhez, így B. Thomas Edit (a M. N. Múzeum osztályvezetője) a tamási római szentélyleletről, f Vértes László (a M. N. Múzeum tud. főmunkatársa) a palánki jégkorvégi ősemberről, Soproni Sándor (a M. N. Múzeum tudományos főmunkatársa) a Tolna megyei római mérlegsúlyokról írt tudományos ismertetőt. 1969-ben került nyomdába Salamon Ágnesnek (a M. T. Akadémia Rég. Kut. Csop. tud. főmunkatársa) a Szekszárd környéki késő hunkori temetőkről írt tud. dolgozata, mely a szekszárdi múzeum füzetei 9. számában jelent meg. A Múzeumbaráti Kör tagjai közül Makra Sándor szerzőtől „A népmese katalogizálásának új módszere" c. dolgozat került közlésre múzeumunk 8. füzetében. Népszerű ismeretterjesztő dolgozatok 1965-ben a szekszárdi múzeum a látogatók kezébe harminckét képes táblával illusztrált, kétnyelvű (magyar és német) „vezetőt" adott, az alábbi szerzők tollából : Mészáros Gyula (Múzeumtörténet, őskor, középkor, újkor) B. Thomas Edit (Római kor) Török Gyula (Népvándorlás kora, honfoglalás) Soproni Sándor (Kőemlékek) Babus Jolán (Néprajz). 15