Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

helyezhetjük, melynek későbbi produktumai a szegedi palmettás ablakkeret és a szentéi lábazat (XII. sz.). Palmettás körünk további fejlődését — utódainak stílusát — az egyre fokozódó természetközeliség jellemzi, a folyamat betetőződését talán a legkorábbi pécsi alakos faragványok képviselik. Palmettáink formálásának végső kicsengését egy ismeretlen — de szegedi — eredetű oszlopfejezetecske tartalmazza, melyet a szegedi múzeum őriz.

52 A kis faragványon egymás mellett és fölött olyan palmetta-akantuszok vannak, melyek a szekszárdi és monostorszegi S-kontúros palmetták leszármazottjai. A XII. sz. elején emberfejes gyámmá faragták át, s tekintettel arra, hogy a fejezet alján sodrott kötélfonadék húzódik, keletkezésének idejét a XI. század végére tehetjük (30. kép). 30. kép. Szeged, Kőtár. Kis oszlopfejezet mintája 30. Detail of a little marble capital. Szeged, early XII"

1 century. 129