Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

pontjaiból következett, igyekeztek a frissen megtérített népeket olyan kultusztárgyakkal ellátni, amelyek díszítése, jelképei a régi vallás kultusztárgyaihoz kötődnek, s egyaránt folytatásai a régtől megszokott kézművességnek s az új keresztény mondanivalóknak (1 kép). A régi s az új közötti hasonlóság a nagy világképi változást igyekezett zökkenőmentessé tenni; írásos forrásokból is tudjuk, hogy erre a térítés legfőbb központja is nagy súlyt fektetett. Az említett püspökségek térítői munkájuk során szerzett ismereteik révén úgy befolyásolták kultusztárgy-iparukat, hogy abban avar, frank-szláv, kelta hagyományok, a magyarság révén megismert keleti palmettás stíluselemek érvényesüljenek. E gyakorlatias értelmű motívumátvételt természetesen a X. század motívum-vándorlásainak kereteibe helyezve kell látnunk, ahol a lényeg eleve a román motívumkincs állandó tágulása a krisztianizálódott népek művészeti anyagával — a kései antikból kisarjadt itáliai művészetbe oltott bizánci, későgörög-kopt, majd iszlám vonásoktól a longobard, merovingi művészetig ; a német területeken letelepedett germán törzsek művészetének a vegyülések során „európaivá" válásától a kelta hagyományokat továbbadó ír művészetig; a Balkán-félszigeten a bizánci kereszténység stílusába különös erővel avatkozó perzsa-szasszanida és bolgártörök jegyekig; a Kárpátmedence területén a lombard-óhorvát hatásokkal elegyedő magyar-német-francia szintézisig. Amennyiben a X—XI. századi magyar művészet kialakulását teljességben vizsgáljuk, úgy nincs is szükségünk a „térítéskori közép-európai kultúra" fogalmára. Amikor azonban egy-egy motívum eredete vet fel stíluskritikai kérdéseket, kényszerűlünk a közép-európai romanika e speciális fogalmához fordulni. így palmettáink esetében is indokolt. Itt is csak egyetlen ponton : a stíluskör formáinak kialakulásakor, a folyamat legelején. Attól kezdve ugyanis, hogy a műhely tevékenységében lényegesen nem változó alap-elem és szerkezet — tehát az arányosan szétterülő levélrajzú palmetta s a palmettáknak kétsoros, indás összefűzése — kialakul : a fejlődés világos, az időrend, a mesterek különválasztása viszonylag könnyebb feladat, s a meghatározó hatások, így a szekszárdi vállkőnél például a közép-észak-itáliai lombard hatás, könnyebben áttekinthetőek. Az alapmotívum, s alkalmazásának mikéntje, palmettás köveink felületkompozíciója veti fel tehát a legnehezebb stíluskritikai kérdést. Pontos párhuzamait, mint már említettem is, nem találjuk, közeli rokonait azonban a korábbi időből s az illető korban is felfedezzük, méghozzá számos helyen, s a párhuzamokat, illetve rokonságokat térben és időben rendezve, megkapjuk a román művészetnek azt a motívumvándorlási sémáját, melynek bonyolult összefüggései tehetik indokolttá, hogy ne egyszerűen lombard, vagy bizánci ösztönzésről, vagy éppen magyar hagyományról, hanem a „térítéskori közép-európai kultúráról" beszéljünk. Az első példákat a kopt művészet szolgáltatja, ill. a legelsőt — tanulságos módon — egy Y. századi későgörög selyemszövet

1 ahol ötlevelű palmetták alsó levélpárja alákunkorodik a levélszárra, második levélpár 45°-os szögben felemelkedik és így zárja közre a függőleges ötödik levélcikket (2. kép). E késő-antik és szaszszanida forrásokból merítő forma számos változatát viszi tovább a kopt selyemszövés mustra-fejlődése; ezzel találkozunk sok kopt kőfaragványon is. A későbbi palmettás kövek — így a szekszárdi és monostorszegi darabok — megkülönböztető jellegzetességére, az egyes palmetták S-ívekből összeállított kontúrjára is már találunk megfelelőt a kopt művészetben, a VI—VII. században (3 kép.). E példákon nyilvánvaló, hogy az előkép — a régi megszokott palmetta — átformálása a szőlőlevél (a szimbolikus szőlőtőke levele) hatására történt. Az előző palmettaforma vándorlását éppenúgy, mint a másodikét, az itáliai lombard művészet s a bizánci kultúra területén kísérhetjük végig, a VII—VIII. századtól. Kiragadva néhány példát a folya98