Noéh Ferenc (szerk.): Szatmár, Ugocsa és Bereg … vármegyék szabályrendeletei 1924-1934 (Mátészalka, 1935)

II. SZABÁLYRENDELETEK - Második rész KÖZSZOLGÁLAT - 4. SZABÁLYRENDELET

158 44. §. • Az elbocsájtást kimondó határozat ellen felebbezésnek helye nincsen. 37. §. Ha az utkaparó birói Ítélettel hivatalvesztéssel büntettetik, az alispán az ítéletnek jogerőre emelkedése után az utkaparót a szolgálatból elbocsátja, amely intézkedés ellen az utkaparó felebbezéssel nem élhet. 38. §. Minden foganatosított büntetés az utkaparói törzskönyvbe pontosan bejegyeztetik, mely bejegyzés kifogástalan magaviselet esetén 2 év múlva hatályát veszti. 39. §. A szolgálatról való önkéntes lemondás esetében az utkaparó, mig felmentve, s erről Írásban értesítve nem lett, szolgálati kötelékben állónak tekintik s minden cselekménye és mulasztása a fennálló szabályok szerint biráltatik el. 40. §. Az utkaparót és igényjogosult hozzátartozóit megillető ellátások megállapításánál az Egyesitett Vármegyei Nyugdijalapról szóló vármegyei szabályrendeletben foglalt határozmányokat, valamint az ott előirt eljárási szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Ezen ellátások azonban a vármegyei közúti alap terhére, a tőlük levont nyugdíjjárulékok pedig ugyancsak az emiitett alap javára számolandók el. 41. §. A törvényhatósági utkaparók az 1890. évi 1. tc. 149. §-a értelmében hatósági közegek, ehhez képest az 1878. évi V. tc. V. és VI. fejezete, továbbá az 1879. évi XL. tc. II. fejezete szerinti határozatok ezen hatósági közegre megfelelően érvényesíthetők, a hatóság elleni erőszak és közcsend elleni kihágások ügyeiben akkor, midőn szolgálatukból kifolyólag járnak el. — A th. utkaparók utrendőrségi közegek lévén, az 1890. évi I. tc. 147. §-a szerint a kihágásokat megakadályozni és a legközelebbi községi elöljáróságot értesíteni tartoznak, ebbeli működésűknél a közrendőrségi közegeket segédkezésre igénybe vehetik. 42. §. Az utkaparó köteles azon a helyen lakni, mely részére a kineve-