Noéh Ferenc (szerk.): Szatmár, Ugocsa és Bereg … vármegyék szabályrendeletei 1924-1934 (Mátészalka, 1935)

II. SZABÁLYRENDELETEK - Második rész KÖZSZOLGÁLAT - 4. SZABÁLYRENDELET

156 44. §. A felfogadott utkaparó az illetékes járási főszolgabíró előtt az 1890. évi I. tc. 148. §-ában megállapított szövegű esküt tartozik letenni. Az eskü letételéről bélyegmentes bizonyítvány adatik ki, mely a kinevezési okmánnyal együtt az utkaparó törzskönyvlapjához leendő csatolás és megőrzés végett az államépitészeti hivatalnak küldendő meg. 25. §. A vármegyei utkaparót azok az illetmények illetik meg, melyeket a mindenkor hatályos jogszabályok az állami utkaparók (kisegítő szolgák) részére megállapítanak. 26. §. Az utkaparó a vármegye alispánjának, az államépitészeti hivatalnak és az illetékes utbiztosnak van közvetlenül alárendelve, minélfogva ezeknek utasításait, rendeleteit mindenkor pontosan teljesíteni köteles. De köteles a járási főszolgabírónak vagy helyettesének a közlekedési rend biztosítására irányuló meghagyásait is teljesíteni. 27. §. Az utkaparók létszámáról és szolgálatáról az államépitészeti hivatal rendes törzskönyvet vezet, abba az illetőkre nézve kinevezésüktől kezdve előforduló változásokat, jutalmazásokat és büntetéseket pontosan bejegyzi. 28. §. Midőn valamelyik utkaparó szolgálatának teljesítésében betegség, szabadságolás, vagy más alapos ok miatt akadályozva van, szükség esetén helyettesítendő. E helyettesítéssel, ha az utkaparó akadályoztatása 30 napnál tovább nem terjed, a szomszédos egy, illetve két utkaparó bizatik meg, amely helyettesítésért azonban dij nem jár, ha pedig az akadályoztatás 30 napnál tovább tartana, az utkaparói teendők ideiglenes ellátásával az útfenntartási előlegből fizetendő állandó napszámos bizatik meg. 29. §. A tényleges szolgálatban álló azon utkaparók, kik önhibájukon kivül betegség, családi vagy más vagyoni csapások miatt szorult anyagi helyzetbe jutnak, ami azonban mindenkor orvosi, illetve helyhatósági bizonyítvánnyal igazolandó és amennyiben egyébként szolgálatuknak