Sipos Béla (szerk.): Szabolcsvármegye szabályrendeletei (Nyíregyháza, 1911)

— 430 dögtérre kiszállítandó és ott keresztmetszésekkel ellátva 2 méternyi mélységben elásandó. A veszettség gyanújában álló kutyának leölését és a dögtéren való elásását a hatóság szintén elrendelni tartozik. Ha a veszett eb, szarvasmarhát, lovat, juhot, kecskét vagy sertést megmart, vagy ha ilyen hasznos házi állaton a veszettség kórtünetei észlelhetők és az állat birtokosa annak kiirtásába bele nem egyezik, a hatóság intézkedik az iránt, hogy az ilyen állat a birtokos költségén elkülönítve felügyelet alatt tartassék, mely lovak és szarvasmarháknál 4 hónapig, juhoknál, kecskéknél és sertéseknél 3 hónapig tarthat, mig a felügyelet alatt tartott fertőzés gyanújában álló állat gyanús kórtüneteket nem mutat, az illető község határán belül való használatát az I-ső fokú hatóság megengedheti, de ily állatot közlegelőre hajtani tilos. Mihelyt pedig gyanús tünetek mutatkoznak az ily állaton, tulajdonosa köteles azt vagy azonnal leöletni, vagy biztos helyen elkülöníteni és a helyi hatóságnak jelentést tenni. A 4, illetve 3 hónap eltelte előtt a megmart állatot sem tulajdonjogilag másra átruházni, sem husárusitás, vagy felhasználás végett levágni nem szabad, sőt a megmart fejős tehénnek teje a megfigyelési időszak alatt eledelül nem használható. A veszett állat által használt helyiségek kitisztitandók, fekhelyeik földalapzata legalább fél méter mélyen felásandó és száraz földdel feltöltendő, ha az állat, fallal érintkezett, azon fal levakartatván, újólag meszelendő, a jászol, vályú és egyéb farészek legyalulás által faragandók, a